Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum"FECSKÉINK FÓKUSZBAN" program - 2019
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kameraKék vércse webkamera
Hosszúpályi szikesek

Hosszúpályi szikesek

 

A tájvédelmi körzet legtöbb területe a Dél-Nyírség homokján fekszik. Kivételt képeznek a Hosszúpályi környékén elhelyezkedő szikesek, melyek a Berettyó-Kálló köze kistájhoz tartoznak. A felszínt többnyire finomszemcsés üledékek (löszös iszap, helyenként homokos lösz) borítják, és gyakori a szolonyec típusú szikesedés. A Konyárról keletre vezető műút mentén három védett területegységet találunk: az úttól északra a Fehértói-tározót, az úttól délre pedig a Kis-Fehér-tót és a Kerek-fenéket. A Fehértói-tározó a Kálló-Alsónyírvíz-belvízrendszer fejlesztésének beruházási programjaként épült a Sándorosi-mocsarak területén, 1978-ban. Vízrendezési célú belvizes csúcstározó, töltéssel körülvéve. Nagy részét nádasok és szikes gyepek borítják, igen kevés a nyílt vízfelület. A Kis-Fehér-tó egy szikes mocsár, melynek hátas részén egy tölgyes erdősáv is található. Legjobb betekintés a szélén álló Sóstó-halom tetejéről nyílik rá. A Kerek-fenék csaknem teljesen kerek, lefolyástalan szikes tó.

 

A Kis-Fehér-tó és a Kerek-fenék

 

Ez a területegyüttes elsősorban ornitológiai értékeiről ismert, azonban növénytani értékei sem elhanyagolhatóak. Szép állománya található itt a kecses, liláskék virágú fátyolos nősziromnak (Iris spuria), mely a nedvesebb szikes réteket kedveli. Vele azonos élőhelyen fordul elő a kaporra emlékeztető, sárga, ernyős virágzatú sziki kocsord (Peucedanum officinale).

 

Sziki kocsordon  üldögélő nagy szikibagoly

 

E növény jelentőségét növeli, hogy a fokozottan védett nagy szikibagoly (Gortyna borelii) tápnövénye, a lepke hernyója a növény gyökerében rág. A lepke hazánkban kizárólag ezt a növényt fogyasztja. Jellemző még a területre a fehér virágzatú, elliptikus vagy lándzsás levelű erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) előfordulása. Védett mohafaj is előfordul itt. A sóspusztai magyarmohát (Enthostodon hungaricus) a kissé bolygatott szikes talajfelszíneken találjuk.

 

Erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) 

 

Sóspusztai magyarmoha (Enthostodon hungaricus)

 

A madártani értékek közül kiemelkedő a Kis-Fehér-tó nádasában épült, fokozottan védett fajokat felvonultató vegyes gémtelep, melyet nagykócsagok (Egretta alba), kis kócsagok (Egretta garzetta), bakcsók (Nycticorax nycticorax), vörösgémek (Ardea purpurea), és esetenként üstökös gémek (Ardeola ralloides) fészkelő párjai alkotnak. A fokozottan védett gémfajokat szaporítja még a magányosan fészkelő, nádszálakon egyensúlyozó törpegém (Ixobrychus minutus), és a búgó hangú bölömbika (Botaurus stellaris). A Fehértói-tározó nádasainak jellemző fészkelője a házi lúd őse, a védett nyári lúd (Anser anser). Világos tollazata miatt „szőke libának” is nevezik. A világviszonylatban veszélyeztetett cigányréce (Aythya nyroca) néhány párja is fészket rak itt minden évben. Nászruhás hímjének szeme fehéres színű. Erősen belvizes években, amikor a tározóban nagyobb, sekély és nyílt vízfelületek képződnek, rendszeresen kialakul a sirályokra emlékeztető, fehér arcú fattyúszerkők (Chlidonias hybrida) kolóniája. Ilyenkor a kivételesen hosszú lábú, széki gólyának is nevezett gólyatöcsök (Himantopus himantopus) is költenek a területen.

 

Nagykócsag (Egretta alba)    

 

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)     

  

Fattyúszerkő (Chlydonias hybridus)

 

A legnagyobb madártömegeket a vonulások idején lehet megfigyelni. Tavaszonként látványos a tarkabarka réceseregek megjelenése, ősszel pedig a darvak (Grus grus) ékjeinek krúgatása, és a vadludak csapatai teszik mozgalmassá a tájat.

A terület természetvédelmi kezelésében fontos szerepet játszik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha-gulyája. A tocsogós partok taposásával, és a nádas visszarágásával kitűnő élőhelyet teremt a partimadarak, vízicsibék számára, és fenntartja a szikes gyepeket.

 

Szürkemarhák legelnek a vizes élőhelyen

 

A vízviszonyok természetvédelmi érdekekkel összhangban való szabályozása a vízügyi és természetvédelmi szakemberek együttműködésén alapul. A Fehértói-éren a vízszint szabályozása céljából egy vízvisszatartó műtárgyat is létesítettünk. A terület természetességének növelése érdekében több, a gyepekbe ékelődő szántót gyepesítettünk vissza.

A Kerek-fenék partján a vonuló madarak megfigyelését egy madármegfigyelő torony segíti, ahonnan a tó élővilágának zavarása nélkül lehet nyomon követni a tavon zajló eseményeket.

 

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ