Élőhely-rekonstrukció
a Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Területen
a Magyar Nemzeti Bank támogatásával

A Nyírség hazánk egyik legnagyobb mértékben átalakított területe. Az eredeti élőhelyek zömét elődeink megszüntették: a gyepterületek nagy részét beszántották, az erdőket kiirtották, helyükre többségében Észak-Amerikából betelepített fehér akácot (Robinia pseudoacacia), vagy nemes nyarat ültettek. Érthető, hogy a fenti átalakulások a Nyírség eredeti, természetes növénytársulásainak beszűkülésével is együtt jártak. Ehhez adódik hozzá a napjainkban egyre szélsőségesebbé váló időjárás, a gyakori aszály és kánikula, a talajvízszint csökkenése és több, a térségben előforduló idegenhonos növényfaj tömeges térnyerése. Mindemellett mégis elmondható, hogy a megmaradt, természetes élőhelyeken még ma is nagy számban élnek a ritka, védett, vagy hazánkban csak itt előforduló növény- és állatfajok.
 

A mély fekvésű területrészeket 2025. őszén fogjuk erdősíteni 
Fotó: Barna Péter

Természeti értékek - adottság, felelősség és lehetőség

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI), mint természetvédelmi kezelő, és mint egyes állami földterületek vagyonkezelője, alapfeladata szerint felelős a rá bízott területek természeti értékeinek megőrzéséért, illetve jobb állapotba hozásáért. A vagyonkezelésbe kapott szántóterületek, melyek értékes élőhelyek szegélyzónájában helyezkednek el, erdősítéssel, gyepesítéssel váltak természetesebb élőhellyé. Az átalakulás révén csökkent a szántók felől érkező káros anyag bejutás, ezáltal javult a védett területek állapota.

A Nyírségben eddig jellemzően gyepterület helyreállításokat végeztünk saját forrás felhasználásával, vagy gazdálkodói együttműködés keretében. A LIFE IP (GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) pályázat segítségével komplex élőhely-helyreállítást is végeztünk. Petneházán, ahol 16 ha gyepterületet alakítottunk ki szántók helyén, illetve kb. ugyanekkora területrészen állítottunk vissza nádasodott-cserjésedett területrészeket kaszálóvá.

Az utolsó ilyen nagy kiterjedésű (>30 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található HNPI-s vagyonkezelésű szántóterület átalakítását gazdálkodói együttműködéssel már 2019-ben megkezdtük, amikor lucerna kultúrát vetettünk a földterületbe. A későbbiekben, megfelelő forrásra várva gyepfelülvetést és erdőtelepítést vizionáltunk e terület tekintetében.

Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal és a WWF Magyarországgal

Az élőhely-fejlesztést célzó elgondolásunk megvalósítására mintegy öt évet kellett várnunk. A WWF Magyarország (WWF) és a HNPI együttműködése 2024. év végén jött létre, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) finanszírozásával, a WWF szakmai felügyeletével a HNPI erdőtelepítést és gyeprekonstrukciót valósít meg Kállósemjén külterületén, a Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Területen.

Az első évben 5 ha táj- és termőhely honos erdőt telepítünk, valamint kialakítunk egy 1000 méteres mezővédő erdősávot a projektterület körül, illetve a későbbiekben erdőápolási munkálatokat végzünk. A második évben felülvetjük a szántóterületet táj- és termőhelyhonos gyepvetőmaggal.  A harmadik évben a gyepterületre védett növények egyedeit telepítjük ki.

A gyeptelepítéssel érintett területrész képe a projekt megkezdése előtt még 2019-ben,
remélhetőleg utoljára felszántva
Fotó: Barna Péter

Célunk

A jelenlegi szántón lévő lucernás-parlaggyep területén egy fajgazdag, homoki gyepterület kialakítása a célunk, melyet tájhonos gyepmag-keverékből álló felülvetéssel kívánunk megvalósítani. A mélyebb fekvésű területrészeken összesen 5 ha erdőt, illetve a gyepet szegélyező mezővédő erdősávot fogunk létrehozni. A térségben előforduló védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű növényfajok betelepítése, állományuk későbbi megőrzése, egyedszámuk növelése hosszú távon az élőhely természetvédelmi jelentőségét fogja növelni.

Várt eredmények

A beruházás több fenntarthatósági célt is szolgál. A gyep és az erdőterület üvegház-hatású gázt, azaz CO₂-ot köt meg, ezért a létrejövő élőhely hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez.

Ezen túl, a fent részletezett élőhelyek létrehozása több növény- és állatfajnak is otthonul szolgálhatnak majd, segítve a biodiverzitás megőrzését. Az élőhelyek fejlődését védett és fokozottan védett növényfajok betelepítésével segítjük: selymes boglárka (Ranunculus illyricus), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). A létrejövő élőhely számos állatfaj (illetve fajcsoport) számára kínál táplálkozó-, élő- és fészkelőhelyet: énekesmadarak, egerészölyv (Buteo buteo), vörösvércse (Falco tinnunculus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), héja (Accipiter gentilis), szalakóta (Coracias garrulus), kerecsensólyom (Falco cherrug), parlagi sas (Aquila heliaca), homoki-, fürge- és zöld gyík (Podarcis tauricus, Lacerta agilis, Lacerta viridis), sisakos sáska (Acrida ungarica), imádkozó sáska (Mantis religiosa), magyar futrinka (Carabus hungaricus) stb. Az élőhely alkalmas lehet egy későbbi betelepítés kapcsán a közönséges ürge (Spermophilus citellus) és a nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) számára is.

A projekt a HNPI és WWF közötti
WWF-2024-314 számú
együttműködési megállapodás alapján valósul meg.