A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet létrejöttének alapját a terület értékes madárvilágának megőrzésére alapított Pélyi Madárrezervátum adta, még a múlt század hetvenes éveinek közepén. Ezt követően néhány évvel, 1978-ban megalapították a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet, amely a Tisza középső magyarországi szakaszán, mintegy 134 fkm hosszon a folyó hullámterének jelentős részét magába foglalja. A kijelölésnél természetvédelmi oltalom alá kerültek a kiskörei vasúti hídtól a tiszaugi közúti hídig a folyó legértékesebb szakaszai, továbbá az árvízvédelmi töltések közötti holtágak, rétek (legelők, kaszálók) és erdőterületek.

A védetté nyilvánítás során különböző okokból kimaradtak, olyan nagy természetvédelmi értékű területek, mint a tiszaugi hídtól a Körös torkolatig terjedő hullámtér, a már védetté nyilvánított szakaszokon található jelentős gyepterületek és természetes erdők, valamint az ún. mentett áréren, tehát az árvízvédelmi fővédvonalon kívül megmaradt jellemző és kiemelt védelmet érdemlő természeti értékek természetes élőhelyei. Ezeknek az egyre veszélyeztetettebb természeti értékeknek a megóvását a tájvédelmi körzet tervezett bővítése szavatolja majd, de megmaradásukra a 2004-ben kihirdetett európai közösségi természetvédelmi rendetetésű területek (Natura 2000) kihirdetése is reményt ad. Mindemellett a Közép-Tisza-vidék sajátos tájesztétikai- és természeti értékeinek a megmaradása csak a folyót kísérő teljes ártér egységes természetvédelmi oltalmával szavatolható, amely alapelv volt a tájvédelmi körzet bővítésének a tervezésénél és a Natura 2000 terület kijelölésénél.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alapadatai:

Alapítás éve: 1978

Természetvédelmi törzskönyvi száma: 158/TK/78

A természetvédelmi kezelésért felelős szerv: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A terület kiterjedése/nagysága:

Ingatlan-nyilvántartási adatok szerint: 9294,3894 ha

Védett: 8442,3421 ha

Fokozottan védett: 852,0473 ha

Tervezett bővítés: 7181,7198 ha

Összesen: 16476,1092 ha

A Közép - Tiszai Tájvédelmi Körzet védettségét kihirdető jogszabályok>>

Közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése:

Érintett megyék:
Bács-Kiskun Megye
Csongrád Megye
Heves Megye
Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Érintett települések:
Bács-Kiskun megyében: Lakitelek, Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug
Csongrád megyében: Csongrád
Heves megyében: Kisköre, Pély
Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Csépa, Fegyvernek, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabura, Tiszabő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny

A Tájvédelmi Körzet alapításának célkitűzései:

A Tájvédelmi Körzet legfőbb feladata és célkitűzése a Közép-Tisza-vidék ármentesítését követően, szinte változatlanul fennmaradt, részben átalakult vagy kialakult, zömmel az árvízvédelmi fővédvonalak közötti területre koncentrálódó, alapjában véve másodlagos jellegű élőhelyek, természetes és természetszerű életközösségeinek, valamint az itt menedéket találó élő és élettelen természeti értékeknek, térformáknak (vízfolyások, holtágak) a megőrzése. A beterjesztett bővítéssel egységben kezelt tájvédelmi körzet fő rendeltetése a folyót kísérő ártér természeti értékekben gazdag erdőterületeinek, rétjeinek, holtágainak és egyéb víztereinek (kubikok, szikes tavak) hosszútávú megóvása és fenntartása.

Geomorfológiai és földtani adottságok >>

Talajtani adottságok >>

Élettelen természeti értékek >>

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet természeti értékei és azok védelme >>

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet jellemző természetes élőhelyei és élővilága:

A Tisza folyó, mint élőhely >>

Folyópart >>

Mocsarak, mocsárrétek, nádasok >>

Ecsetpázsitos rétek és szikes rétek >>

Természetes vagy természetközeli erdők >>

Tájidegen növényfajok a Tájvédelmi Körzetben >>

Táji értékek >>

Kultúrtörténeti értékek, régészeti lelőhelyek >>

Történelmi, kultúrtörténeti emlékhelyek >>