Monostorpályi-legelő és Csík-gáti tölgyes

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Monostorpályi-legelő elnevezésű területegysége Monostorpályitól északra található, kiterjedése 640 ha.

A védett terület a település és a bánki út között húzódik. Gyakorlatilag a Nyírség déli szegélyének egy kis cikkelye került védelem alá, hiszen Monostorpályi község lakott területe félig már a Bihari-síkon terül el. Jellegzetes és változatos nyírségi homokbuckás tájat találunk ebben a térségben.

A területegységnek meghatározó része a Monostorpályi-legelő a maga homokpusztagyepjeivel, buckaközi mocsaraival. Különlegesek ezek a nyírségi homoki gyepek: a Duna-Tisza-köziekkel ellentétben savanyú kémhatású homokon alakultak ki, ezért növényviláguk összetétele egyedi. Bennszülött társulásunk az ún. „nyírségi mészkerülő homokpusztagyep”, amely a világon egyedül csak a Nyírségben található. Uralkodó, bennszülött fűfaja a magyar csenkesz (Festuca vaginata), kis, szürkés, ritkásan álló csomókban nő. Sem a társulás maga, sem a pázsitfű – bár már önmagában érték mindkettő – nem áll védelem alatt, de könnyen megérthető, hogy ha nem lennének, akkor nem lenne az a környezet sem, amely védett fajok életkörülményeit biztosítja. Ilyen védett faj például a zuzmók közé tartozó Pokorny bodrány (Xanthoparmelia pokornyi) vagy az alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta).

            Pokorny bodrány (Xanthoparmelia pokornyi)

Alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta)

Az orchideafélék közül három fajjal is találkozhatunk itt: a legnedvesebb helyeken május végén nyílnak a pompás kosborok (Anacamptis palustris  ssp. elegans). Erőteljes, 30-70 centiméternyire megnövő növények, fürtös virágzatuk sötétvörös vagy lilás. Kisebb számban fordul elő a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). Virágzata tömött, hengeres fürt, virágai a hússzínűtől a fehérig változhatnak. A legnagyobb tömegben az agárkosborral (Anacamptis morio) találkozhatunk. Április közepétől nyílnak, virágai szintén erős színbeli változatosságot mutatnak, előfordulnak színanyag-hiányos és színanyag-túltermeléses példányok is. Mindhárom említett faj védelem alatt áll, természetvédelmi értékük 10000 Ft egyedenként.

Fokozottan védett rágcsálója a legelőnek az ürge (Spermophilus citellus). Nappali aktivitású állat, az éjszakáit járatrendszerébe visszahúzódva tölti. Hosszú, több hónapos téli álmot alszik, melynek során a testhőmérséklete 5 °C körüli értékre süllyed, de mértek már 0 °C alatti testhőmérsékletet is. Fontos táplálékállata a kerecsensólyomnak (Falco cherrug) és a parlagi sasnak (Aquila heliaca). Előbbi faj megtelepedését mesterséges fészek kihelyezésével próbáljuk elősegíteni.

Az ürge (Spermophilus citellus) figyelme egy pillanatra sem lankad

A Csík-gáti tölgyes a terület északnyugati részén lévő homokbuckákon helyezkedik el. Nevét feltehetően a buckák alatti völgyben folyó Kis-pályi-éren készült, vesszőből font, a csíkhal halászatát szolgáló „csíkgát”-ról kaphatta. Az évszázados tölgyekből álló erdőt egy 2005–ben pusztító vihar teljesen összedöntötte, helyén most erdőfelújításokat láthatunk. Még 80-100 évet várnunk kell tehát, hogy újra szép tölgyesben sétálhassunk.

Él Monostorpályi környékén egy áttételesen a holt faanyaghoz kötődő, érdekes életmódú, védett rovar, az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata). Nagy termetű, sárgán foltozott potrohú hártyásszárnyú. A nőstények nagyobbak a hímeknél, a fejükön sárga folt található. A petéiket hosszú tojócsöveikkel elhalt fában élő bogárlárvákba rakják. Nagy termete, és hatalmas fullánkja ellenére békés állat, félénksége miatt nehezen megközelíthető.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

A területegység legnagyobb növénytani értéke az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum). Kora tavasszal nyíló hagymagumós kikericsféle. Enyhe tavaszokon már február közepén virágoznak az első tövek. Virágai 4-12 cm magasak, színük a sötétlilától fehérig változhat. Monostorpályiban több buckaoldalon is találhatók kisebb állományai. Idegenhonos akácosok gyepszintjében terem, természetes környezete sajnos már a múlté.

A területegység másik növénytani nevezetessége a tavaszi hérics (Adonis vernalis) itteni előfordulása. A Nyírségből csak ezt az egy állományát ismerjük.

Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)    

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

A Monostorpályi-legelő egyik legfontosabb természetvédelmi problémája a terület becserjésedése. A cserjések fokozatosan elfoglalják a gyeppel borított területeket, árnyalásukkal a homokpusztai fajokat kiszorítják, élőhelyüket elfoglalják. Idegenhonos növényfajok is terjeszkednek a területen, a hazai növényfajok rovására. A selyemkóró  és a magas aranyvessző a gyepterületeken, a kései meggy pedig az erdőterületeken érzi igazán otthon magát. Sok helyen okoz gondot a tájidegen erdei fenyő is. Mind a négy  növény  visszaszorítása folyamatosan zajlik.