Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum"FECSKÉINK FÓKUSZBAN" program - 2019
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kameraKék vércse webkamera
Geomorfológiai és földtani adottságok

Geomorfológiai és földtani adottságok

 

Az Alföld a pannon időszak végére teljesen feltöltődött. A levantikumban azonban újabb süllyedéssel részekre szakadozott és depressziós tóvá alakult át. A levante depresszió feltöltődésében az „ős-Duna” és más kisebb, nagyobb „ősfolyók” (Zagyva, Tarna, Ér, Berettyó, Körösök) mellett jelentős szerepet játszott az „ős-Tisza”.

A pleisztocénban az egész alföldi terület egyenletesen lesüllyedt, de jellemző kisebb területek nagymélységű lezökkenése. Ez különösen nagy hatást gyakorolt a folyóhálózat – így a Tisza – kialakulására is. Ekkor különült el a Szatmár-bajai törés berettyói szakasza, a Fehér-Körös és az Alföld pereme pleisztocén medence, valamit a Zagyva-Tisza árok Csongrád-Szolnok, Csongrád-Szeged közötti szakasza.

A pleisztocén-holocén fordulóján már sokban a maihoz hasonló helyzet alakult ki. Az utolsó nagy változás a Tisza középső szakaszának kialakulása volt, valószínűleg 20-25.000 évvel ezelőtt létrejött Balaton-Bükk törésvonal és árok hatására. Ekkor terelődött a folyó pályája a Nyírség-Hortobágy hátságtól D-re eső és általában ÉK-DNy irányú vonaltól az új törésvonal mentén a Mátra és Bükk lejtője felé. Ennek hatására foglalták el a terület folyói a ma ismert helyüket.

A Közép-Tisza-vidék felszínének felépítésében csupán fiatal (pleisztocén-holocén) üledékek szerepelnek. A mélyebb pleisztocén rétegek (folyóvízi kavics, homok, iszap és agyag), valamint a fekü pliocén rétegek a térségben csak fúrásokból ismeretesek. Az ugyancsak még mélyebb rétegeknek (felső-miocén, alsó-oligocén, eocén üledékek a Nagykunság északi felében feltárt parageoszinlainálisban, mezozóos és néhol elért palazóos üledékek a táj egyéb része alatt) a felszín arculatra nézve nincs szerepe. Legjelentősebb az a hatás, ami az igen régi szerkezeti vonalnyaláboktól kijelölt mai Tisza-völgy két oldala között fennáll, és ami a jobb partot szeizmikus, a bal partot aszeizmikus területként különíti el.

A Közép-Tisza-vidék kialakulásának, felépítésének és arculatának minden vonását, makro- és mezoformáit a folyók építőmunkájának köszönheti, de a mikroformák túlnyomó része is a folyó műve. Csak az első tekintetre tűnik egységesnek, jórészt folyóvízi feltöltött síksági jellegénél fogva. A vízfolyásokra a lomha mozgás, a mederformákra a kanyargós, folyóhátakkal és övzátonyokkal kísért középszakasz jelleg az általánosan jellemző. Míg a reliefenergia szegénysége a vízfolyások szakaszjellegének egyöntetűségére vezetett, addig a folyásirányoknak a szerkezeti, domborzati és vízjárási okokból előidézett gyakori váltakozása nagyszámú mikroformát hozott létre.

A Tájvédelmi Körzet többnyire az alacsony ártéri síkság árvédelmi töltések által közrefogott részét foglalja magába. A közvetlen határos területeken azonban többfelé (így pl. Tiszasüly-Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Szolnok, Tószeg-Vezseny térségében) érintkeznek az árvízvédelmi fővédvonallal az ármentes alacsony síkság kisebb-nagyobb ármentes „szigetei” is. Tiszajenő, Tiszabög-Tiszakécske térségében a Duna-Tisza-köze enyhén hullámos futóhomokos síkságának széle is benyúlik a területbe. A keleti oldalon pedig néhány kilométeres távolságban a Nagykunság lösziszappal elfedett alacsony hordalékkúp síksága kíséri.

Az ártér sajátos morfológiai elemei: a folyómeder, a partél az övzátonnyal és a mögötte meghúzódó alacsonyabb ártéri területek. Az ártér sajátos elemei a fokok, amelyeken keresztül az árvizek kiléphetnek, illetve visszahúzódhatnak, valamint az egykori folyómedrek különböző mértékben feliszapolódott maradványai.

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ