Újabb jelentős természeti értékek kerültek elő a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Idén tavasszal újabb alapos kutatómunka indult az európai közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek állapotának, elterjedésének pontosabb megismerésére. Az országos projektben (KEHOP-4.3.0-15-2016-00001; „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok”) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság konzorciumi partnerként vesz részt; munkatársai felelősek a botanikai és zoológiai kutatásokért.

A botanikai felmérések már a terepmunka első hónapjában a várakozásokat felülmúló eredményekkel jártak. A nyírségi tájegységben három olyan védett, illetve fokozottan védett növényfaj eddig ismeretlen állományai kerültek elő, melyek az Igazgatóság illetékességi területén különösen ritkának számítanak:

• A homoki nőszirom (Iris arenaria) védett, európai közösségi jelentőségű, Kárpát-medencei bennszülött növényfajunk. Homoki- és sziklagyepekben él. Hazánkban fő elterjedési területe a Duna-Tisza-köze és a Dunántúli-középhegység. A Tiszától keletre csupán a Nyírségben fordul elő, de itt is rendkívül visszaszorult. Ismert állományai a dél-nyírségi tájegység néhány pontjára korlátozódtak egészen mostanáig. 2017 tavaszán viszont eddig rejtve maradt populációt találtak munkatársaink Ófehértó közelében, egy hajdani homoki szőlő szépen helyreállt homokpusztagyepjében. A növény itteni állománya több mint 100 virágzó tövet számlál, ami a már ismert dél-nyírségi populációkkal összevetve is jelentős.

Homoki nőszirom (Fotó: Szigetvári Csaba)
 

• A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) szintén európai közösségi jelentőségű, hazánkban fokozottan védett, Kárpát-medencei bennszülött növényfaj. Világállományának túlnyomó része Magyarországon, itt pedig kizárólag a Nyírségben él, homoki gyepekben és nyílt homoki tölgyesek tisztásain. A tájegység északi felében kipusztult fajként tartottuk nyilván, ezért is jelentős az idén májusi újkeletű felfedezés. A magyar kökörcsinnek egy kicsiny, pár tövet számláló populációjára bukkantak munkatársaink Geszteréd külterületén, egy szép állapotban megmaradt (bár egykor részben szőlőként művelt) homokpusztagyepben.

Magyar kökörcsin (Fotó: Lesku Balázs)
 

• A kései szegfű (Dianthus serotinus) védett, bennszülött növényfajunk, hazánk homokpusztagyepjein fordul elő. Elterjedésének súlypontja a Duna-Tisza közére esik. A Nyírségben ennek a növények – illetve közeli, hozzá nagyon hasonló rokonának, a balti szegfűnek (Dianthus borussicus) – ezidáig alig néhány előfordulását ismertük. A mostani kutatások egy meglehetősen nagy – akár tízezer tövet is számláló – populációra derítettek fényt Geszteréd külterületén.

Kései szegfű (Fotó: Szigetvári Csaba)
 

Az fenti növényfajok most megtalált állományai nem védett, vagy egyéb kiemelt természetvédelmi oltalom alá eső területeken élnek. Élőhelyük megszűnése, átalakítása valós kockázatot jelent, ezért megóvásuk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság számára újabb feladatot jelent.

Ófehértó élőhely (Fotó: Szigetvári Csaba)

Szöveg: Dr. Szigetvári Csaba