A galagonyás-kökényes cserjések védett lepkefajai

Talán kevésbé közismertnek minősül az a tény, hogy a vonalas létesítményeket (utak, csatornák, vasutak), valamint az erdőszegélyeket kísérő, gyakran a mezsgyében húzódó cserjesávok milyen értékes élőhelyet jelentenek számos állatfaj számára. A lepkék rendjén (Lepidoptera) belül is található néhány olyan faj, amik éppen az ilyen jellegű habitatokat preferálják.

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) és a tavaszi gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) a galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa) vagy vadkörte (Pyrus pyraster) alkotta cserjés szegélyekhez, illetve a cserjésedő legelőkhöz kötődik. Ezek a fa- és cserjefajok jelentik a tápnövényüket, amelyeken április elején-végén (kökényvirágzás idején) az áttelelt petékből kikelő hernyók közös szövedéket készítenek. Ezt „hernyófészeknek” nevezzük. A fiatal hernyók (ún. L1-L3 lárvastádium) ebben töltik el életük korai szakaszát, majd mielőtt bebábozódnának, az idősebb hernyók (L4-L5) szétmásznak, és szoliter (magányos, önálló) életmódot folytatnak. Az imágók rajzásának időszaka meglehetősen rövid, szeptember végétől október elejéig tart.

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) és hernyófészke
 

Tavaszi gyapjasszövő (Eriogaster lanestris) és hernyófészke
 

A hernyófészkek keresése bizonyul a két faj leghatékonyabb kutatási módszerének, ugyanis a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) kevésbé érzékeny fényre, így az éjjeli lepkék vizsgálatára alkalmas fénycsapdázással viszonylag kis eredményességgel kutatható.

Hazánkban még mindkét faj országos szinten elterjedtnek mondható. Jelenlegi ismeretek szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a két gyapjasszövő faj együttesen csak a Szatmári-síkon fordul elő. Ezen kívül a tavaszi gyapjasszövőnek (Eriogaster lanestris) a Bihari-síkról és a Kis-Sárrétről is vannak szórványos adatai, illetve egy célzott kutatásnak köszönhetően nemrég jelentős számú (több mint nyolcvan ponton) új élőhely vált ismertté Hortobágyon, illetve a Borsodi-ártér keleti és dél-keleti területein.

A két fajt érintő legfőbb veszélyeztető tényező a cserjeirtás, ami a hernyók fejlődéséhez elengedhetetlen cserjefoltokat és cserjesávokat szünteti meg. További problémát jelent még a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartása érdekében hozott 50/2008 FVM rendelet, ami a gyepterületek fásszárúaktól mentes állapotának elérését és fenntartását szolgálja. Ez pedig sok esetben - anélkül, hogy a tevékenységet végző tudatában lenne - kifejezetten a fentebb említett két Eriogaster-faj élőhelyeinek felszámolásával jár.

Mindkét faj védett, a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) továbbá szerepel az Élőhelyvédelmi irányelv II. és IV. mellékletében, azaz közösségi jelentőségű, ún. NATURA 2000-es faj. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft, a tavaszi gyapjasszövőé (Eriogaster lanestris) pedig 10.000 Ft.

Patalenszki Adrienn
Természetmegőrzési Osztály