Parlagi sas fióka mentés és in situ fajvédelmi munka
a Nyírség-Szatmár-Bereg Természetvédelmi Tájegységben

2016. 08. 02-án érkezett a telefonos bejelentés, miszerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye külterületén lévő egyetlen ismert parlagi sas (Aquila heliaca) fészek környezetében végzett fakitermelési munkák során a fészket tartó öreg nyárfát is kivágták. A munkát végző személyzet egy gyűrűvel jelölt ragadozó madár fiókára lett figyelmes, ami a fa kidöntése után a földre került. Az esetet jelentették a megbízónak, aki értesítette a Természetvédelmi Őrszolgálatot a történtekről. A faj védelme érdekében még februárban történt helyszíni jegyzőkönyvezés, melynek során a dokumentum aláírásával a megbízó vállalta, hogy a fészek környezetében nem végeznek olyan munkát, ami a fészket, vagy a költést veszélyeztetheti, illetve bármilyen munkavégzést csak az illetékes természetvédelmi őr előzetes értesítése és annak szakmai véleménye alapján kezdeményeznek. Sajnos az egyeztetés elmaradt. Az esetről tájékoztatást kapott a természetvédelmi hatóság, az ügy eljárási szakaszban van. A parlagi sas (Aquila heliaca) hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint egyedenként.

A helyszínre érkező természetvédelmi őr a korábban meggyűrűzött fiókán nem látta jelét semmilyen sérülésnek. Ezek elkerülésében segíthette a fiatal madarat a terebélyes lombozat, és az a körülmény, hogy a közvetlenül a kirepülés előtt álló fióka szárnycsapásaival már képes volt mérsékelni a 20 méteres magasságból való zuhanás okozta sérüléseket. A szakemberek ezt követően a legközelebbi, arra alkalmas fára műfészket építettek és a fiókát abba helyezték. A délután érkezett bejelentés és a munka időigényessége miatt a fióka sötétedés előtt kerülhetett átmeneti otthonába.

08.03-án kezdődött a fiatal sas megfigyelése. Már az első délelőtt mutatkoztak bíztató jelek, mindkét szülő madár magasan a fészek fölött körözött a levegőben. Pár óra elteltével az öreg tojó a műfészek mellett lévő fára szállt, majd egy óra elteltével odébb állt. Ugyanez a délutáni órákban is megismétlődött, de sem a fióka kirepülése, sem pedig etetés nem történt. 08.04-én az előző napi érkezéshez közeli időben repült az öreg tojó fiókája mellé a szomszédos fára, táplálékot ezúttal sem hozott fiókájának. Ekkor már sejthető volt, hogy fiókáját ezzel akarja repülésre ösztökélni. A fióka is gyakrabban mutatta annak jeleit, hogy elérkezett az idő, a műfészek egyik pereméről a másikra ugorva próbálgatta szárnyait, olykor a műfészek szélére állva, már-már elrugaszkodva csapkodott szárnyaival, de a várt kirepülése ekkor még nem történt meg. Egészen 17 óra 50 percig, amikor is az ifjú sas megelégelve a szülők unszolását szárnyára kapva elhagyta a műfészket és a tojó kíséretében tett rövid repülés után az azóta is használt pihenőfájára szállt. A következő nap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjának segítségével folytatódtak a megfigyelések. Vasárnap már a fiókát táplálkozás közben is meg lehetett figyelni pihenőhelyén.

A természetvédelmi célú beavatkozás körültekintő elvégzésének köszönhetően bíztatóak a kezdeti tapasztalatok és reméljük, hogy a fióka sikeresen veszi majd az akadályokat az önállóvá válás folyamatában, a következő pár hétben azonban ezt még őrszolgálatunk óvó tekintetének kíséretében fogja folytatni.