Március 22. a VÍZ világnapja

Ezen alkalmából a Felső-Tisza Ramsari Területet

mutatjuk be a teljesség igénye nélkül.
 

1971-ben az iráni Ramsarban 18 ország írta alá a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezményt, amelyhez azóta Magyarországgal együtt már 169 ország csatlakozott.
A Tisza mentén Tiszabecstől egészen Tiszalökig, mintegy 229 kilométer hosszan húzódó Felső-tiszai szakaszt 2003-ban vették fel a ramsari listára, területe közel 27 ezer hektár. A Tisza és hullámtere kiemelkedő természeti értéket képvisel, annak ellenére, hogy a szabályozást követően nagymértékben megváltoztak a folyó hidrológiai viszonyai, valamint a hullámtéri élőhelyek ökológiai sajátosságai. Az utóbbi évtizedekben a természeti rendszerek felgyorsult ütemű átalakulását figyelhetjük meg mind a folyók gátak közé zárt hullámterében, mind a hajdani árterek mentett oldalán.

A partfallakó madarak közül kiemelt értéket képvisel a partifecske (Riparia riparia), hazai állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. A partifecske telepesen költő faj, fészkelésére a természetesen vagy mesterségesen kialakuló szakadófalak, homokbányák, löszfalak szolgának.

A rejtett életmódot élő fekete gólya (Ciconia nigra). a folyók mentén lévő ligeterdőkben, a magasabb térszíneken kialakult keményfaligetekben, gyertyános-tölgyesekben építi fészkét többnyire idős kocsányos tölgyre, hazai nyárra, amit több éven keresztül használ.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.  
A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.

Írta és a fotókat készítette:

Habarics Béla 
Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegység 
Természetvédelmi Őrszolgálat

Magyarország kiemelkedő művészei, ismert személyiségei osztják meg velünk gondolataikat egy-egy videóüzenetben a pusztáról, a  Pusztán Gondolatok című videósorozatunkban. Havonta megjelenő Kalendárium kisfilmjeink, pedig az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékeit mutatják be.