Tájegységi nap a Bihari-sík Tájegységben

Május derekán tájegységi napot tartottunk a Bihari-sík Tájegységben, mely során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területének délkeleti szegletében igyekeztünk minél több terület állapotáról információt szerezni.

Az eseményen többek között védett agárkosbor (Anacamptis morio) és réti iszalag (Clematis integrifolia) már ismert populációit felvételeztük, továbbá a terepbejárásoknak köszönhetően az agárkosbornak egy új termőhelyét detektáltuk Kismarja községhatárából, valamint a tájegységre nézve eddig ismeretlen békaliliom (Hottonia palustris) néhány száz töves állománya is előkerült az ex lege védett Ó-Kutas országhatárhoz közel eső szakaszáról.

Virágzó agárkosbor (Anacamptis morio)

Lápi és láp jellegű élőhelyekhez kötődő védett békaliliom (Hottonia palustris)

A térség kis víztereiben folytatott elektromos halászgépes felmérés alkalmával egy-egy helyszínen hálóba került az egyre ritkuló előfordulással rendelkező széles kárász (Carassius carassius), illetve védett réti csík (Misgurnus fossilis) néhány példánya, továbbá több helyen sikerült kimutatnunk a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) jelenlétét.

A Bihari-sík Tájegység tagjai ismerkednek az elektromos halászgéppel kifogott élőlényekkel

Széleskárász (Carassius carassius), illetve a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) néhány példánya elektromos halászgép hálóján

A Biharkeresztes mellett folyó Kutas-felső főcsatornában is szerettünk volna vizsgálatokat végezni, annál is inkább, mert korábbról jól ismert az vízfolyás egyedülálló életközössége, több védett és fokozottan védett értékkel. Sajnálatos módon azonban azt tapasztaltuk, hogy az úttal párhuzamosan folyó főcsatorna olyan mértékben szennyezett, hogy abban vízi élet előfordulását kutatni az adott időszakban nem volt értelme. A víz jól láthatóan makroszkopikus szennyeződéseket, lepedékeket vitt magával, sötét, átláthatatlan és bűzös volt, a jelenlévők egybe hangzó véleménye szerint kommunális szennyvíz szagot árasztott. A csatornák, vízfolyások szennyezése nem újkeletű probléma. A mezőgazdaság által használt kemikáliák bemosódása, a nem megfelelően kezelt szennyvizek élővizekbe való bevezetése, szemétlerakás, stb. mind rendkívüli nyomást helyeznek a vízfelszín alatt gyakran láthatatlan, de mégis hatalmas természeti értéket képviselő élővilágra. A fenti ügy megoldása érdekében megtettük a megfelelő intézkedéseket.

A sajnálatos vízszennyezés ellenére tartalmas, hasznos napot töltöttünk a Bihari-sík Tájegység országhatárhoz közel eső területein. A halakon és a növényeken túl számos más fajról is értékes biotikai adatok kerültek adatbázisunkba!

Készítette:

Tóth Pál