A magyar szöcskeegér nyomában
Szeptember közepén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának munkatársai (Moldován Orsolya és Tóth Pál) is részt vettek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegysége által szervezett magyar szöcskeegér (Sicista trizona) kutatásában. A faj hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerinces állata. Különös nevét egy téves feltételezésnek köszönheti, ugyanis testalkata alapján azt vélték, szöcske módra képes szökellni, valójában azonban egy kisebb vödörből sem tud kiugrani.
1. kép: A magyar szöcskeegér számára alkalmas élőhely
A faj többféle növénytársulásban is előfordulhat, tapasztalatok alapján különösen kedveli a marhalegelőkön előforduló gyomos magaskórósokat.
2. kép: A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) hazánk ritka, fokozottan védett rágcsálója.
Egykor valószínűleg széles körben elterjedt volt az Alföld füves élőhelyein, azonban napjainkra állománya kritikusan megritkult. Élőhelyeinek nem megfelelő kezelése (kaszálás, szárzúzás), károsítása (beszántás) jelentős veszélyt jelent a fajra nézve. Ez a kisméretű rágcsáló az első emlősfaj Magyarországon, ami veszélyeztetett státuszt kapott a Természetvédelmi Világszövetségnél (IUCN). Egyetlen példánya egymillió forint eszmei értéket képvisel.
A szerzett tapasztalatok alapján a faj előfordulásának kutatását a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területére is szeretnénk a jövőben kiterjeszteni.
A felmérés menete képekben:
3. kép: Egy talajcsapdába esett példány
4. kép: A faj kutatásához fontos minél több információ szerzése az egyes példányokról, így a csapdába esett egyedeknek lemérik a tömegét...
5. kép: ... meghatározzák az ivarát …
6. kép: ... lemérik a farokhosszát ...
7. kép: ... lemérik a talphosszát ...
8. kép: A szükséges információk felvételezése után a szabadon engedett állatok hamar eltűnnek a magas fűben.
Ezúton is köszönjük a programon való közreműködés lehetőségének biztosítását, illetve a rengeteg hasznos információt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak - kiemelten Balázsi Péternek (Dél-Borsodi Tájegység természetvédelmi területfelügyelőjének) -, továbbá Cserkész Tamásnak, aki talán leginkább ismeri ezt a különleges fajt, és természetesen minden résztvevőnek!
A felmérésben részt vett kollégáink:
Moldován Orsolya és Tóth Pál - Természetmegőrzési Osztály, HNPI
Írta és a fotókat készítette:
Tóth Pál