Farkos kétéltűek (Caudata) felmérése a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén
A hazánkban előforduló farkos kétéltűeket a szalamandrafélék családjába (Salamandridae) tartozó foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és négy gőtefaj (Mesotriton alpestris, Triturus carnifex, Triturus dobrogicus, Lissotriton vulgaris) képviseli, melyek közül Igazgatóságunk működési területén a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) fordul elő.
A dunai tarajosgőte síkvidéki vizes élőhelyeink általánosan elterjedt kétéltű faja, a világállomány közel fele Magyarországon él. Akár fél éven keresztül is a vízben maradhat, ahol szúnyoglárvákkal, ebihalakkal, vízibolhákkal, evezőlábú rákokkal táplálkozik. Natura 2000 jelölőfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Dunai taraosgőte
(Fotó: Kovács Zoltán)
A legnagyobb elterjedési területtel rendelkező európai farkos kétéltű a pettyes gőte. Jó alkalmazkodóképességének és tág ökológiai tűrőképességének köszönhetően számos élőhelyen megtalálja életfeltételeit, mesterséges környezetben is. Kevesebb ideig tartózkodik a vízben, mint a dunai gőte, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Pettyes gőte
(Fotó: Kovács Zoltán)
Mindkét faj viszonylag gyakori a HNPI területén, ennek ellenére kevés előfordulási adat szerepel biotikai adatbázisunkban. Az adathiány oka, hogy a vizuális keresés sokszor eredménytelen, gyakran véletlenszerűen botlik a természetjáró ezekbe az impozáns kétéltű fajokba.
Pettyes gőték
(Fotó: Gebei Lóránt)
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által beszerzett élvefogó gőte csapdák reményeink szerint jelentősen hozzájárulnak a farkos kétéltűek előfordulási mintázatainak megismeréséhez, adatok gyűjtéséhez. Az eredményes felméréshez szükséges a térség potenciális kétéltű élő- és szaporodó helyeinek alapos ismerete, a csapdák szisztematikus kihelyezése, és - mivel élvefogó csapdákról van szó - a készülékek 24 órán belüli ellenőrzése. A csapda „tartalma” határozást követően természetesen elengedésre kerül.
A csapdázás eszközei
(Fotó: Kovács Zoltán)
Érdekességként megemlítendő, hogy a mintázandó célcsoporton kívül egyéb fajok is előkerülnek a csapdákból az ellenőrzések során, pl. csíkbogarak, halak.
Csapdával fogott dunai tarajosgőte és társa, egy csíkbogár
(Fotó: Kovács Zoltán)
Szöveg:
Kovács Zoltán
természetvédelmi őrkerület-vezető