Nyírábrányi Káposztás-lapos és Keszler-tag

Nyírábrány határában, a Nyíracsádra vezető úttól nyugatra két lápos területegység található. A Keszler-tagi láp kisebb kiterjedésű, de tájképileg igen megkapó. A központi nyírlápot egyik oldalról rekettyés fűzláp és láprétek szegélyezik, míg a másik oldalon egy homoki gyepekkel borított buckavonulat magasodik fölé. Ettől nyugatabbra találjuk a Káposztás-lapost. Szép és botanikai értékekben gazdag láprétek, magassásosok, rekettyés fűzlápok, égeresek, fűz- és nyárligetek, keményfás ligeterdőfoltok, valamint ültetett nyáras és elegyes erdők borítják. Egy bővebb vizű csatorna is átfolyik rajta.

A Káposztás-lapos kiemelt értéke a fokozottan védett réti angyalgyökér (Angelica palustris), ami hazánkban csak a Nyírségben fordul elő. Kétéves növény, magot csak a másodéves növény hoz. Éppen ezért élőhelyét nem szabad minden nyáron teljesen lekaszálni, hiszen a magtermés rendszeres elmaradása következtében az állomány lassan kipusztulna.

Réti angyalgyökér (Angelica palustris)

A rétek jellemző virága a keskeny levelű szibériai nőszirom (Iris sibirica) is. A terület nyár végén és ősszel sem marad virágpompa nélkül. Ilyenkor virít a rózsaszín, sallangos szirmú buglyos szegfű (Dianthus superbus) és a kékperjés rétek enciánkék éke, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Érdekesség a főként hegyvidéken élő kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia) előfordulása, sarjtelepeit a nyárfák alatt találjuk.

            Szibériai nőszirom (Iris sibirica)         

Buglyos szegfű (Dianthus superbus)

        Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)     

Kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia)

Az itteni rétek jellegzetes védett sásfaja a gyepes sás (Carex cespitosa). Állományai zsombékszerű, sűrű csomókban nőnek. A szintén védett árnyéki sás (Carex umbrosa) jóval ritkább a Nyírségben, és területünkön is csak kis számban él. A rét tájképét az elszórtan itt is megtalálható molyhos nyírfák (Betula pubescens) teszik teljessé.

Gyepes sás (Carex cespitosa) összefüggő állománya

A figyelmes természetbarát gyakran meglesheti itt a hűvös nyírségi lápvidékek jellemző hüllőjét, az elevenszülő gyíkot (Zootoca vivipara), az árokparton pedig a sütkérező mocsári teknősöket (Emys orbicularis). Nyár végén egy különös lepke csapong a virágok felett. A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) az őszi vérfű virágzatára rakja petéit, a petéből kikelő hernyó később egy hangyabolyban fejlődik tovább.

Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)

A Keszler-tagban található a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet legszebb nyírlápja. A molyhos nyírfák alatt sűrűn nő a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), a szomszédos kis lápréten pedig az Alföldön igen ritka keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) terméseinek fehér bojtjait borzolja a szél.

Nyírláp a Keszler-tagban

A lápot szegélyező homokbuckán kiváló életfeltételeket talál a homoki területeinken bennszülött sisakos sáska (Acrida ungarica). A közeli tanya mögötti farkasalmás ad otthont a gyönyörű farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) hernyóinak.

E területek természeti értékeinek megőrzése is megkívánja a rendszeres beavatkozást, különben a környezetükből érkező kedvezőtlen hatások felmorzsolnák őket. A Keszler-tag homokdombján például korábban felsarjadt az akác. Az élőhely megőrzése érdekében ezt levágtuk, majd a folyamatos legeltetés mára helyreállította a gyepet. A Káposztás-laposon a rétek vízellátásának helyreállítása érdekében egy vízvisszatartó műtárgyat hoztunk létre a csatornán, mely a teknősök számára is kedvező élőhelyet biztosít. A rétek fenntartását kaszálás és szárzúzás kombinációjával végezzük, melynek célja a cserjésedés visszaszorítása.  Cserjeirtásra másutt  is szükség van, hiszen sajnos ezen a területen is megtelepedett a vízfolyások melletti nedves területeken terjedő özönnövény, a gyalogakác. A lágyszárú özönnövények közül az aranyvessző (Solidago sp.) megjelenése is komoly veszélyforrás a láprétek értékeire.