Sajtóközlemény

2015. október 6.

Hazai és nemzetközi siker a kis lilikek állományának rendkívüli növekedésében

Rekordszámú kis liliket, összesen 131 példányt regisztráltak a Hortobágyi Nemzeti Park területén október első napjaiban. A szakemberek 25 éve nem mértek ekkora egyedszámot, a tavalyi évhez képest ez 160 százalékos állománynövekedést jelent. A kis lilik Európa legveszélyeztetettebb vadlúdfaja, óriási siker, hogy idén szinte teljes létszámban eljutottak magyarországi őszi állomáshelyükre. 

Kíváncsi kis lilik a HNPI andaházi élőhelyrekonstrukciós területén (Fotó: Simay Gábor, HNPI archívum)	Kis lilik család a Hortobágyon (Fotó: Tar János, HNPI archívum)

A kis lilik (Anser erythropus) világszinten csökkenő állományú –hazánkban fokozottan védett - lúdfaj, melynek megóvása nemzetközileg is fontos természetvédelmi kérdés., A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint sérülékeny státuszú faj, az Európai Unión belül pedig kritikusan veszélyeztetettnek számít.

A kis lilik európai populációját a XX. század elején még 10.000 egyedre becsülték, mely az 1960-as évek óta erősen csökkenő trendet követve a 2000-es évekre mindössze 40-60 egyedre csökkent. A faj Európában kizárólag Norvégia északi területein költ. Leginkább az illegális lelövések, a természetes élőhelyek állapotromlása, vagy eltűnése, valamint a legkülönfélébb emberi eredetű zavarások veszélyeztetik. 2009 óta sikerült megállítani a csökkenést és a szakemberek újra enyhén emelkedő egyedszámkat regisztráltak.

Kis lilik "portré" Norvégiából (Fotó: Tomas Aarvak, BirdLife Norway)	Kis lilik gyűrűzés után, szabadon engedés előtt - Valdak-mocsár, Norvégia (Fotó: Tomas Aarvak, BirdLife Norway)

A sikeres költést követő vonulás során ezek az apró termetű vadludak Norvégiából Finnországon és a Baltikumon át Magyarországra (elsősorban Hortobágyi Nemzeti Park területére és környezetébe) vonulnak, majd Görögország északkeleti régióiba repülnek telelni. Ha a költés sikertelen, egy jóval kockázatosabb és hosszabb útvonalon jutnak el délre Oroszországon és Közép-Ázsián át. A faj védelmében kiemelt szerepet játszik hazánk, hiszen a kis lilik skandináviai egyedei őszi és tavaszi vonulásuk során összesen akár 2-4 hónapot is tölthetnek Magyarországon.

Az Imre nevet viselő rádióadós kis lilik szabadon engedés előtt - Valdak-mocsár, Norvégia
(Fotó: Inger Jostein Øien, BirdLife Norway)

Jelenleg az Európai Bizottság és a norvég Directorate of Nature Management társfinanszírozásával EU LIFE+ projekt keretén belül folynak erőfeszítések a populáció védelme érdekében. A 2015-ös nyár során a Birdlife Norway norvég civil szervezet szakemberei rekord fészkelési sikerről számoltak be, 1994 óta a legmagasabb egyedszámot regisztrálták a norvégiai Porsanger-fjord közelében. Jelentésük szerint 137 egyedre nőtt a populáció, köztük 74 fiatallal. A növekedés az egyre biztonságosabb vonulási útvonalakon túl a rágcsálók kiemelkedően magas számának tudható be. Egyes években, amikor a sarkvidéki rágcsálók (pl. lemmingek) jobban elszaporodnak, kisebb predációs nyomás nehezedik a földön fészkelő madarak fiókáira.

Bogyó Dávid, PhD
biológus/projekt-koordinátor