Dunavirág rajzás
a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna túrkevei és mezőtúri szakaszán
 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza – Jászság Tájegység kiemelkedő – sokak által ismert – természeti jelensége a júniusban lezajló tiszavirágzás. Ami elmúlt, elmúlt, viszont az augusztus első hete is tartogatott számunkra egy különleges történést. Az említett időszakban egy nem annyira közismert kérészfaj a dunavirág (Ephoron virgo) rajzása volt porondon a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna túrkevei és mezőtúri szakaszán.

Az elmúlt években horgászok beszámolói alapján jutott tudomásunkra információ a faj jelenlétéről, de bizonyosságot efelől csak a Halászat című periodikában megjelent cikk (Metzker K., Kriska Gy., Nyeste K. (2026): A dunavirág (Ephoron virgo) rajzása a Hortobágy–Berettyón. Halászat 119/2: 8.) nyomán nyertünk. Mindezek alapján éjszakai ellenőrzéseket tartottunk a vízfolyás meghatározott területein, ami során sikerült meggyőződnünk a faj tényleges jelenlétéről, lehetőségünk adódott a jelenség dokumentálására. Az idei rajzás a horgászok információira is támaszkodva kb. 2 hétig intenzíven folyt. A nagyságrendet érzékelteti az elmondás, miszerint „az állatot lapátolni lehetett volna a csónakban”. Ez százezres, akár milliós nagyságrendű egyedszámot takarhat.

A dunavirágrágról tudni érdemes, hogy alapvetően a Duna vízrendszerében elterjedt, de 2012-ig populációjának hanyatlása miatt nem volt észlelhető. Azóta viszont előkerült több növekvő állománya is. Élőhelyükként a megfelelő áramlással rendelkező, szilárd mederaljzatú (kavics, agyag) folyók szolgálnak. Fejlődésük a víz alatt történik , de a tiszavirággal ellentétben nem 3, csak 1 évig tart. Megjelenésére jellemző, hogy a tiszavirágnál kisebb, mintegy 3 cm-es kérészfaj, színe homogén világos szalmasárga. Rajzása akkor kezdődik, amikor a rokonfaja befejezi azt. Napnyugta után, kb. 21 órától indul és kb. 24 óráig tart, így az sötétben zajlik. A faj jelentőségét a tiszavirághoz hasonlóan főképp a szűrögető életmóddal kifejtett hatások, valamint a táplálékláncban való elhelyezkedés adja. Egy folyó természetességének mércéjéhez indikátorként szolgál.

A faj számára a legnagyobb kockázatot az emberi eredetű fényforrások jelentik, mert ezek csapdaként hatnak az imágókra, ami által funkcióik sérülnek, a faj fenntartásához szükséges tennivalóik ellátása nélkül pusztulnak el. Ezek a források többek között lehetnek a közeli közutak, hidak megvilágításai, de horgászok, szabadidős tevékenységet folytatók fényei is károsan hatnak a fajra. Mindezek alapján akkor járunk el kedvezően, illetve akkor tesszük a faj védelme szempontjából a legtöbbet, ha az éjszakai tevékenységek megvilágításához körültekintően választjuk meg a fényforrások típusát (szín, színhőmérséklet), fénysugár irányát, megvilágítás időtartamát. Például: a pirosan színezett fények nem hatnak olyannyira csalogatóan a fajra, de ha ilyennel nem rendelkezünk, akkor a világítás rövid szakaszos alkalmazása nem hat végzetesen az imágókra. Ekkor is a fénysugár iránya lehetőség szerint a víztükör felé mutasson. A hidak kivilágításának káros hatásai ellen már van megoldás, amit Dr. Kriska György és munkatárai vezettek be a gyakorlatba.

A dunavirág Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Írta és a képeket, videót készítette:
Nagy Gábor 
Közép-Tisza-Jászság Tájegység
Természetvédelmi Őrszolgálat