Hangyaboglárka lepkék végveszélyben

Vérfű hangyaboglárka tápnövényén
 

Az Alföldön tapasztalható tartós és súlyos mértékű aszály, illetve az extrém hőség nem csak az embereket viseli meg, hanem az élővilágra is katasztrofális hatással van. Az üde, párás mikroklímát kedvelő és nedves élőhelyekhez kötődő lepkefajok, közülük is kiemelkedően a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) állományai a klímaváltozás miatt végveszélybe kerültek. A Hajdúság-Dél-Nyírség Természetvédelmi Tájegységben az egyik regionálisan legerősebbnek minősülő populáció is kipusztulás közeli állapotba került.

Az utóbbi években végzett felmérési eredmények alapján a folyamatos egyedszám csökkenés és a lepkefaj egyes korábbi élőhelyeiről való eltűnése már tapasztalható volt, de az elmúlt rövidtávú időszakban ez a csökkenő tendencia felgyorsult és drasztikus negatív változások következtek be az ismert állományokban.

Ennek legfőbb okai a láprétek, üde kaszálórétek kiszáradása, a talajvízszint csökkenése, a kizárólagos tápnövényének minősülő őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) állományok eltűnése vagy kiterjedésének jelentős csökkenése. Mindemellett a fejlődésmenetükhöz nélkülözhetetlen hangyagazdák (Myrmica spp.), illetve a nőstény lepkék peterakásához szuboptimális élőhelyi adottságok kialakulása is hozzájárult a faj visszaszorulásához.

A lepkefaj élőhelyének kiszáradása

A Daru-lápon 2020 és 2026 augusztusában készített fotók jól mutatják az élőhely 6 év alatt végbemenő sajnálatos átalakulását. A jobb oldali képek egyben azt is szemléltetik, hogy az élőhelyek kiszáradása és az ehhez kapcsolódó biodiverzitás-csökkenés részben az emberi tevékenységek által előidézett klímaváltozás negatív következményei, amelyek a szükséges természetvédelmi intézkedések és az emberiség felelősségvállalása nélkül nem fognak mérséklődni.

Fotó és szöveg:
Patalenszki Adrienn
Természetmegőrzési Osztály