Tavaszi virágokat fotóztunk a Debreceni Nagyerdőn

Az idei meleg tavasz eredményeképpen a csillagvirág fotóstúránk során már a kora tavaszi aspektus virágszőnyegével borított Debreceni Nagyerdőn tettük meg sétánkat.

Virágpompa az erdőn
 

Túránk célfaja a jácintfélék közé tartozó, védett ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) volt.

A védett ligeti csillagvirág
 

Ez az igazán kedves lágyszárú a kora tavaszi erdő apró éke, mely különleges életmenettel bír.

Magvainak terjesztésében a hangyák játszanak óriási szerepet. A csillagvirág magvainak magas tápanyagtartalmú burkaiért (elaioszóma) rajonganak a hangyák. Bolyukba hurcolva fogyasztják el azt, így szállítva, terjesztve a növények magvait.

Az erdő idős állományát célba véve már út közben szebbnél szebb kora tavasszal nyíló növényekkel találkoztunk. A mérgező anyagokat is tartalmazó boglárkaféle, a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) aranysárga virágaival, kisebb-nagyobb foltokban pompázott. Nem messze a kis télizöld meténg (Vinca minor) szirmai kéklettek.

     
Bogláros szellőrózsa és kis télizöld méteng

Hamarosan lila és fehér virágú odvas keltike (Corydalis cava) foltokhoz értünk. Ez a növény is a lombfakadás előtt virágzó geofitonok közé tartozik, az ilyenkor már aktív poszméhek előszeretettel látogatják.

      
Odvas keltike fehér és lila változata 

Végül a „ligeti csillagvirágos helyre” is elértünk, ahol a törékeny növények óvatos fotózásával töltöttünk némi időt.

Utunk hátralévő részében még felkerestük az apróbb termetű, lilás virágú ujjas keltikéket (Corydalis solida) is, melyek kis, tenyér formájú murvaleveleikről könnyen felismerhetőek voltak. Mindkét keltikefaj a mákfélék közé tartozik és az üde lombhullató erdők, tápanyagban gazdag, nedvesebb talaját kedveli.

Ujjas keltike

Természetesen figyeltünk az ébredező erdő többi élőlényére is. A közép fakopáncsok (Dendrocoptes medius) nyávogó hangjától, a fekete harkály (Dryiocopus martius) dobolásától zengett a környék, fejünk felett északra igyekvő darucsapat (Grus grus), majd nagy lilikek (Anser albifrons) húztak át, míg a bokrosból vörösbegy (Erithacus rubecula) dalolt nagy elszántsággal. A poszméhek, pöszörlegyek is szorgosan látogatták a virágba borul erdő alját, így sok látnivaló és fényképeznivaló akadt.

Vörösbegy
 

Az idei csillagvirág fotóstúránk igazán eredményes volt, remélhetőleg a vendégek fotótárát is szép képekkel gazdagítva.
 

Szöveg és képek: Koczka András (HNPI)