Védett és ritka bogarak felmérése
a Sóstói-erdőben

Július elején Kovács Tibor, a Mátra Múzeum főmuzeológusa három napig vizsgálta a nyíregyházi Sóstói-erdő bogárfaunáját.

A terület közösségi jelentőségű, azaz Natura 2000-es védettséget élvez, amely az erdősztyepp jellegű tölgyesek hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. Közösségi jelentőségű jelölő fajai (vagyis amelyek fennmaradásáért kijelölték a területet) a fokozottan védett magyar nőszirom, illetve két holtfához kötődő védett bogárfaj a nagy hőscincér és a skarlátbogár.

Nagy hőscincér

Skarlátbogár lárvák

A korábbi évek adatgyűjtései során az idős állományok szinte mindegyikéből sikerült kimutatni a két jelölő bogárfajt, ezt a jelenlétet a mostani felmérés is megerősítette. Ezen túl, több olyan többnyire holtfához kötődő bogár került elő, amelyek szintén megfelelő élőhelyet találnak az erdőben. A felmérés tudományos szempontból legjelentősebb eredménye a szarvas gyászbogár egy példányának észlelése volt, melynek ez az ötödik alföldi, és kevesebb, mint huszadik magyarországi adata. A fentieken túl előkerült védett fajok listája: kis hőscincér, diófacincér, sápadt éjicincér, pettyes szilcincér, díszes nyárfacincér, kis szarvasbogár, szőrös szarvasbogár, laposorrú ormányos, hullámos díszbogár, orrszarvúbogár, pompás virágbogár, óriás tőrösdarázs, párducfoltos hangyaleső.

Sápadt éjicincér

Orrszarvúbogár

A fentiekből jól látszik, hogyan valósul meg az élőhelyek, illetve egy-egy faj védelmén keresztül számos más élőlény megóvása is. A védett fajok adatai természetvédelmi szempontú előírásokat eredeztethetnek az idén készülő, 10 évre szóló erdészeti üzemtervben. A területen élő védett értékek szempontjából kiemelten fontos a jelenlegi fafajösszetételű állományok megőrzése, kíméletes és kis léptékű felújítása, illetve a megfelelő mennyiségű holt faanyag folyamatos jelenlétének biztosítása.

Karakteres holtfa az erdőben

A fenti kívánalmak megvalósítása többletköltséget, illetve bevételkiesést jelenthet az erdőgazdálkodónak összevetve egy, a térségben domináns akác, vagy nemes nyár faültetvénnyel. A Sóstói-erdő természetvédelmi szempontból értékes élőhelyei azonban elenyésző százalékot képviselnek az erdészet teljes területére vonatkoztatva, illetve fontos kiemelni, hogy nincs más erdősztyepp jellegű erdő a térségben. Ezért jó kezekben történő megóvása, hosszú távú fenntartása közös érdekünk és kötelességünk.

A terület előzetes felmérésében és a terepi mintavételezésben a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársa is segítette a kutatót.

Fotók és szöveg:

Barna Péter
Természetvédelmi Őrszolgálat
Nyírség-Szatmár-Bereg Természetvédelmi Tájegység