Malomházán madarásztunk

Nemrég nyárindító pusztai madarásztúrát tettünk "A fostos bugybóka nyomában" címmel.

A túra "névadója", a búbosbanka (Upupa epops) volt utunk egyik várva várt faja, mellyel természetesen sikerült is több ízben találkoznunk.

Beszélgettünk a puszta változatos élővilágáról, majd a Hortobágy folyó mentén indultunk déli irányba.

Meg-megállva, komótosan haladt csapatunk, így semmi sem kerülhette el a figyelmünket. Szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt költőládája tetején, kék vércsék (Falco vespertinus) vadászgattak a puszta felett. Mindkét fokozottan védett madárfaj nemrég tért vissza trópusi telelőterületeikről.

A Tornyi-domb mellett elhaladva megcsodálhattuk a szürke gulyát is, majd a Hortobágy folyó feletti hídról szemléltük a kora nyári tájat. Éneklő sárga billegetők (Motacilla flava), cigánycsukok (Saxicola rubicola), mezei pacsirták (Alauda arvensis) tették színessé kirándulásunkat.
 

Madarász sétánkat végig kísérte a búbosbanka jellegzetes huppogó hangja és szerencsére a hang gazdáját is meg tudtuk csodálni. Egyre-másra egerészölyvek (Buteo buteo), vörös vércsék (Falco tinnunculus) köröztek fel, ahogy melegebbre fordult a délelőtt. Utunk mentén nagy tarkalepkék (Melitaea phoebe) látogatták a virágokat.

A malomházi öreg tölgyek – a Hortobágy legvénebb tölgyei - árnyékában pihentünk meg, mielőtt nekivágtunk volna a visszafelé vezető útnak.

Szöveg és képek: Koczka András
HNPI