A Szatmári-sík és a Túr-menti területek közösségi jelentőségű lepkefajainak felmérése

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területein „A Túr folyó mentén fekvő romániai és magyarországi védett területek közös természetvédelmi kezelése és bemutató infrastruktúrájának fejlesztése" című, ROHU-79 azonosítószámú projekt keretében 2018 júniusától öt közösségi jelentőségű lepkefaj (sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), díszes tarkalepke (Hypodryas maturna), vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) és a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) elterjedésének térképezése vette kezdetét. A projektben szereplő célfajokra irányuló vizsgálatok 2020 áprilisáig fognak tartani.

Elsődlegesen megtörtént az egyes fajok potenciális élőhelyeinek kijelölése, majd ezt követően a nagy tűzlepke és a nagy szikibagoly előfordulási adatainak gyűjtése. A felmérések érintették a Csaholc-Garbolc (HUHN20054) és a Kömörő-Fülesd (HUHN20050) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket.

A nagy tűzlepke védett faj. Természetvédelmi értéke: 50.000 Ft. Üde réteken, magassásosokban, láp-és mocsárréteken fordul elő, de csatornák szegélyében és folyópartokon is felbukkanhat. Hazánkban két, illetve jó vízellátottságú, meleg mikroklímájú helyeken akár három nemzedéke is kifejlődhet. Az első generáció példányaival május-júniusban, a másodikkal július-augusztusban, a harmadik nemzedékkel pedig szeptemberben találkozhatunk. Az első nemzedék hímjei territoriális viselkedést mutatnak, de a második és a harmadik nemzedék tagjai erősen hajlamosak kóborlásra, így azok élőhelyüktől nagy távolságra is megjelenhetnek. Hernyói különböző lóromfajokon (Rumex spp.), elsősorban tavi lóromon (Rumex hydrolapathum) élnek. 

Nagy tűzlepke imágó és élőhelye

A célzott felmérésnek köszönhetően megközelítőleg 30 lokalitásban (élőhelyfoltban) sikerült igazolni ennek a lepkefajnak a jelenlétét. A projektterület határain belül még viszonylag elterjedt fajnak mondható, állományai stabilak.

A nagy szikibagoly fokozottan védett lepkefaj. Természetvédelmi értéke 250.000 Ft. Magyarországon kizárólagos tápnövénye a sziki kocsord (Peucedanum officinale), így elterjedése is ehhez köthető. Egynemzedékes faj, fő rajzási ideje szeptember vége és október elejére tehető, de kedvező időjárású években hamarabb (július végén - augusztus elején) is megjelenhet és rajzása egészen október végéig is elhúzódhat.

A faj vizsgálata hernyórágás kereséssel történt, ugyanis a lepkefaj speciális életmenete miatt a fejlődésének bizonyos stádiumában a sziki kocsord szárában táplálkozik, ekkor a hernyók az általuk fúrt járaton keresztül a megrágott növényi részből és ürülékükből álló keveréket a felszínre lökik, ami a tápnövény tövénél egy kupacot alkot. Ez az ún. „hernyórágás” az egyik legbiztosabb jele a faj jelenlétének egy adott élőhelyen.

Nagy szikibagoly imágó (bal oldali kép), hernyórágása (jobb felső kép) és élőhelye (jobb alsó kép)

A projektterületen előfordulása csak néhány helyszínre korlátozódik, de ezeken a célirányos vizsgálatok eredményeként 21 sziki kocsordos foltban sikerült kimutatni a fajt.

A nagy tűzlepke (sárga ponttal jelölve) és a nagy szikibagoly (kék ponttal jelölve) elterjedése a projektterületen (piros vonallal jelölve)

Ezeket az állományokat helyenként a rosszul időzített kaszálás veszélyezteti, mivel a lárvák több időszakban is sebezhetőek. Két kritikus periódus figyelhető meg a lárva fejlődése alatt. Az első, amikor a harmadik vedlésig az apró hernyó a tápnövény szárában, a föld felszíne felett táplálkozik, általában június végéig - július elejéig. Ezen időszakban kivitelezett területhasználat (például kaszálás) a lárvák halálát jelenti, mivel védtelenek a külső zavaró hatással szemben. Továbbá, a faj védelme érdekében tilos az egész élőhely egyszerre történő lekaszálása tekintettel arra, hogy a nőstény lepkék pázsitfűfélék (Poaceae) szárhüvelyébe petéznek, ezért a gyep egészének tavaszi vagy kora nyári kaszálása és a széna összegyűjtése a fiatal hernyók pusztulását, míg az élőhely késő őszi kaszálása a peték megsemmisülését eredményezheti.

A projekt keretében történő lepkészeti felmérések 2019 áprilisában fognak folytatódni. Remélhetőleg az eddigi eredményekhez hasonlóan a további három lepkefaj (sárga gyapjasszövő, díszes tarkalepke, vérfű hangyaboglárka) elterjedését is sikerül majd pontosítani és az újabb ismeretnek köszönhetően lehetőség fog nyílni a megfelelő élőhelykezelési és fajmegőrzési tevékenységek megvalósítására.

Fotó és szöveg: Patalenszki Adrienn, Természetmegőrzési Osztály

A projekt az Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a programban részt vevő két tagállam társfinanszírozásával valósul meg. Jelen közlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.