Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban

 Ensure viable European Ground Squirrel populations in Pannonian region

CitellusLIFE- 101202727

A projekt megvalósításának időtartama:
2025.12.01- 2033.03. 01 (87 hónap)
 

Projekt költségvetése: 
9 791 425 € (ebből HNPI:1 343 111  €)
 

Európai uniós támogatás: 
7 343 568 € (ebből HNPI: 1 007 333 €)
 

Az ürge világállomány egyik géncentrumaként tekinthető Pannon régió ürgeállománya minden korábbi természetvédelmi erőfeszítés ellenére, regionális szinten drasztikusan csökken, a meglévő kolóniák felmorzsolódnak, korábban egybefüggő élőhelyhálózatok a természetes összeköttetések megszűnése miatt egyre inkább szétszabdalódnak, szigetszerű elrendeződésűvé válnak.

A projekt fő célja a Pannon régió ürgeállományában azonosított három elkülöníthető genetikai vonal fennmaradásának biztosítása a lokális erőfeszítések összehangolásával kialakított „természetvédelmi biztonsági háló” „kifeszítése” segítségével, amely a régió életképes állományának fenntartásán keresztül az ürge világállományának is legfontosabb záloga.
 

A konzorciumi partnerek által a projektben az alábbi fő tevékenységi körök tervezettek:

• Az ürgeállományokra vonatkozó „természetvédelmi biztonsági védőháló” rendszerének kidolgozása, az ezt magalapozó, kolóniákra vonatkozó „törzslapok” kialakítása és kitöltése, a fennmaradást biztosító összehangoló stratégia felállítása és a megvalósítási folyamat megkezdése.
• A RAPTORSPREY LIFE genetikai és szaporítástechnológiai vizsgálatainak eredményei alapján további két magyarországi (Duna-Tisza közi, tiszántúli) ex situ ürgeszaporító központ felállítása, fejlesztése és a szaporított ürgék megfelelő helyre történő telepítése.
• In situ, de kontrollált (félvad), kedvezőtlen külső hatásoktól védett ürgeállományok (kolóniák) létrehozása („Citellus-kertek”), fejlesztése és a korlátozott területméret, elszigeteltség miatt terjedésre képtelen szaporulat rendszeres áttelepítése az alkalmas élőhelyekre.
• A még meglévő metapopulációs struktúrák azonosítása, az ott szerzett tapasztalatok, mint jó gyakorlatok átvitele más alkalmas területekre az ökológiai összeköttetések megteremtéséhez, illetve a kezelések, élőhelyfenntartási beavatkozások tervezéséhez, kivitelezéséhez.
• Élőhelyrekonstrukciós beavatkozásokkal (cserjeirtás, legelési infrastruktúra megteremtése, csordakutak felújítása, ragadozók kontrollált gyérítése stb.) élőhelyteremtés az ürge élőhelyein történő megőrzése érdekében, állományai számának növelésével, illetve lehetőség szerint ökológiai folyosókkal történő összekötése. Az élőlényközösség más kiemelt értéket jelentő tagjaira (edényes növények, gerinctelen fajok, kétéltű- és hüllőfajok, ragadozó és földön fészkelő madárfajok stb.) gyakorolt kedvező hatások erősítése és az esetleges negatív hatások kiküszöbölése, priorizálási alapelvek megfogalmazása.
• A kolóniák egészségi állapotának átfogó értékelése, többszempontú, általánosítható és ismételhető módszerekkel. Az értékelés magába foglalja az ürgéket, illetve kolóniákat veszélyeztető tényezőknek a feltárását, lokalizálását, veszélytérképek készítését, a legkedvezőbb kezeléshez szükséges módszerek kidolgozását, valamint a veszélyek elhárítását, illetve a negatív hatások csökkentését és nyomon követését, és az előbbiek demonstrációs projektekben történő bemutatását.
• Kommunikációs és szemléletformáló kampányok az ürge helyi, regionális és nemzetközi társadalmi elfogadottságának növelésére, pl. filmek, oktató-játékok, könyv és kisebb kiadványok, egyéb demonstrációs anyagok, tudományos, ismeretterjesztő és érzékenyítő rendezvények stb. készítésével, terjesztésével, szervezésével.
• Az ismeretterjesztésbe, népszerűsítésbe partnerként bevonható turisztikai szervezetek közreműködésével az ürge „turisztikai marketingjének, attrakciójának” kidolgozása és néhány kiválasztott állományának in situ bemutatása zavarásra nem érzékeny élőhelyeken, szabályozott keretek között.
• A beavatkozások tudásközpontú megalapozása és utólagos nyomon követése, illetve ezek módszertanának fejlesztése, dokumentálása. Az állategészségügyi vonatkozású tevékenységek során különös figyelemmel az állatról emberre terjedő patogénekre is, illetve a megelőzés lehetőségeire.
   

Fotó: Simay Gábor - HNPI
 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a projekt keretében élőhelykezelési feladatokat koordinálnak (cserje és invazív növények írtását)  a Bihari-sík, Hajdúság- Dél-Nyírség, Nyírség- Szatmár-Bereg, Hortobágy Természetvédelmi Tájegységek vonatkozásában mintegy 260 ha nagyságú területen, mely az őshonos vadon élő növények  populációinak fenntartásához szükséges. Ezenkívül gyeprekonstrukciót hajtanak végre (szántóföld gyeppé alakítása, extenzív legeltetés, természetvédelmi gyepgazdálkodás) és az ürgeszaporításban ex-situ ürgeszaporító tenyésztőlétesítmények beszerzésével és elhelyezésével vesznek részt a pályázat megvalósításában.
 

A Pannon régió füves élőhelyekhez kötődő ürgeállományának megerősödésével az érintett ökoszisztémák természeti állapota is javul. A hosszútávú fenntartásához szükséges módszerek és technikák fejlesztése, valamint társadalmi elfogadottságuk javulása hozzájárul az érintett élőhelyek biodiverzitásának optimális növekedéséhez, valamint a hozzájuk kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások minőségjavulásához és fennmaradásához is, amely végső soron az emberi jólét fenntartását is segíti, összhangban az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Céljaival.

Kedvezményezettek

Fő kedvezményezett:
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (HU)

Partner szervezetek:
Alapítvány a Budapesti Állatkertért (HU)
Budakeszi Vadaspark (HU)
Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület (HU)
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Debreceni Egyetem (társult kedvezményezett) (HU)
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (CER) (HU)
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (társult kedvezményezett) (HU)
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
MILVUS Természetvédelmi Egyesület (RO)