Hajdúság-Dél-Nyírség Tájegység

Iroda címe: Debrecen, Hajnal utca 15.

E-mail: delnyirseg@hnp.hu

A szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök száma: 5 fő

A tájegységhez tartozó települések: Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Ebes, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírlugos, Nyírmártonfalva, Penészlek, Téglás, Újléta, Vámospércs.

(Hajdúböszörmény külterületének csak a keleti része tartozik a tájegységhez.)

Nyírségi homokpuszta

A tájegység területe nagyrészt a Dél-Nyírség, Hajdúhát, Dél-Hajdúhátság, Berettyó-Kálló köze, és az Érmelléki löszös hát elnevezésű kistájakat érinti.

A Dél-Nyírség alföldi viszonylatban magas erdősültséget mutató kistáj, de a természetes homoki tölgyeseket emberi hatásra jórészt felváltották a tájidegen ültetvények (főleg akácosok). A többé-kevésbé összefüggő erdőségeket mezőgazdasági területek tagolják. A savanyú homok által meghatározott alapkőzet, talaj és domborzat jellegzetes „nyírségi” tájszerkezetet alakított ki. Az ősi növényzetet az erdők mellett a buckaközi lápok és a homoki gyepek őrzik. A térségi vízhiány mellett az özöngyomok terjedése mind az erdei, mind a gyepes élőhelyeken problémát jelent.

Homoki tölgyes

A természetszerű homoki erdőmaradványokat gyöngyvirágos-tölgyesek és homoki pusztai tölgyesek változatos mozaikjai, az üdébb részeken átalakult keményfaligetek adják. A buckaközi mélyedésekben jellemzőek a láp- és mocsárrétek, lápmaradványok (magassásosok, zsombékosok, rekettyés fűzlápok, néhol babérfüzes nyírlápok). A homokpusztagyepek, homoki legelők az erdőssztyepek átalakult maradványai, a másodlagos nyílt homoki gyepek többfelé jellemzőek.

Hajdúháti táj

A Hajdúhát löszvidékének túlnyomó részén szántóföldi művelés folyik. Az eredeti lösznövényzet maradékait legtöbb helyen már csak mezsgyékben és kunhalmokon találjuk meg. A néhány fennmaradt nagyobb löszgyep a városok közelsége, és növekvő területigénye miatt igen veszélyeztetett helyzetben van. Az Érmelléki löszös háton is a szántóföldek határozzák meg a táj arculatát, de egy szép löszgyep-maradvánnyal még itt is büszkélkedhetünk az Ér folyó mentén. A Dél-Hajdúhátság mezőgazdasági táján főleg szikesek szétszórt fragmentumai őrzik a természetes élővilágot. Hasonló mondható el a Berettyó-Kálló közéről is. Nagy kiterjedésű szikes mocsarai, szikes-tavai értékes vízimadár-világnak adnak otthont.

Szikes tó és mocsár a Berettyó-Kálló közén

Jelenleg 98 védettséget élvező növényfaj előfordulását tartjuk nyilván, melyek közül 4 fokozottan védett. Az utóbbi években 3 védett zuzmófaj előfordulása is ismertté vált. A védett madaraktól eltekintve mintegy 136 egyéb védett állatfajt regisztráltunk az utóbbi másfél évtizedben. Ez a szám még sokat növekedhet a következő években, különösen az ízeltlábúak terén.

Mozaikos nyírségi táj

A tájegység rendeletben kihirdetett országos jelentőségű védett természeti területei a következők:

• Hajdúsági Tájvédelmi Körzet
• Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület
• Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület

Ezeken kívül számos „ex lege” védett láp, szikes tó és kunhalom is található a területen.

Nyírségi láp

23 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (azaz Natura 2000 terület) található teljes területével a tájegységben, míg további 2 csak részben érinti.