Táncoló darvak - Darutáncosok

A darvak tánckészsége, ahol csak előfordulnak a világban, mindenhol ismert. Mindegyik darufajnál megfigyelhető ez a viselkedés, de a mi szürke darunkat is magába foglaló Grus nemzetségbe tartozó fajoknál különösen "kedvelt" szokás.

Az októberi "Darvak nyomában" nemzeti parki programsorozat kapcsán, hűséges olvasóink kedvéért, álljon itt néhány briliáns kép a tavalyi szezonból, egyenesen Dr. Kovács Gábor kollégánk fényképezőgépéből.

A tánc sok elemből tevődik össze: merev lábú menetelés, megiramodás és kiterjesztett szárnyakkal a levegőbe ugrálás, dobogás, meghajlás, kecses piruett, rövid megállás és olykor gallyak levegőbe dobálása váltja egymást.

A darvak táncának többféle oka,  motivációja is lehet: párok közötti összehang megteremtése, a felnőttek    fiókáik védelmében folytatott rivalizálása, vonulási időszakban a repülési izgalom, vagy ragadozó felbukkanása. A fenti videón éppen egy róka, közeledtére reagálnak. A szülő madarak igyekeznek izgatottságukkal jelezni a fiókának, azt is izgalmi állapotba hozni, és ezzel tanítani, hogy ragadozó közeledik, és hogyan kell helyesen reagálni. A róka valódi veszély, de ha figyelnek rá és riasztanak, akkor elkerülhető a baj.

A daru jelkép és példakép az emberi világban is. Az alábbi táncok elemeiben egyértelműen megfigyelhetők a darvaktól átvett tánclépések.

MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Adatbázis

Tápéi darudübörgő: tápéi páros tánc (→ páros táncok), melynek egyes alaplépése (dobogós kétlépéses csárdás, amelynek vége felhúzott térddel végzett félfordulat) a gázlómadár mozgására emlékeztet, s tréfás helyi elnevezése innen származhat (Néprajzi lexikon).

Darutánc már az újkőkorban is dívott.

Az amerikai Cornell Egyetem kutatói, a Kr.e. 6500 évesre datált neolit településen, a törökországi Çatalhöyükben zajló ásatásokon érdekes "jelmeztárra" találtak egy szűk üregben. A 8500 éves szárnyak - amikor még volt toll rajtuk - a karokra fűzhető táncjelmezek lehettek. A szarvasmarhatülök, két vadkecske szarv, egy kutyakoponya és egy kőbalta társaságában megtalált szárnyak használatát művészi rekonstrukción láthatjuk. A világ más népeinél is, így az ősi kínai temetési szertartás és okinawai szüreti fesztivál keretében, de a japán ainuknál, a dél-afrikai BaTwa és a szibériai osztjákoknál is fellelhetők hasonló kosztümös darutáncok. Sőt Plutarkhosz a Minotauruszt elpusztító Thészeuszról és társairól is feljegyezte, hogy midőn Délosz szigetén partra szálltak örömükben darutáncot lejtettek.