A Hortobágy kulturális értékeiről

A hortobágyi puszta évszázadokig Debrecen városának birtoka volt. Történelmi, irodalmi, képzőművészeti, néprajzi értékei a "nemes város" históriáját, szellemi arculatát gazdagították. A Hortobágy-varázsban nagy szerepet játszott Debrecen vonzása. A magyar életnek és a pásztorkodásnak sok ősi sajátságát megőrző hortobágyi puszta nemcsak az utazókat és a kíváncsi külföldieket vonzotta. Megragadta a tudósokat, az írókat és a puszta színeit, fényeit megörökítő művészeket is. A romantikus ízlés kedvelt műfaja a tájleírás. Irodalmunk a magyar tájat a felvilágosodás korától örökítette meg. Először a Balaton-felvidék, később a hegyekkel díszes Erdély, majd az Alföld, végül a Felvidék válik a művészi alakítás tárgyává. A Hortobágy első leírásait népünk felfedezésének igénye ösztönözte. A táj magába sűrítette fejlődésünk égető kérdéseit. Ezek súlyosságát íróink merték és tudták megmutatni. Debrecenben a Hortobágy válaszfal nélküli szomszédsága miatt helyi sajátosság a természetnek és a kultúrának ritka összefonódása. Az említetteken túlmutató Móricz Zsigmond 1935-ben közölt meglátása: "A kommunitás gazdagsága, közös harca, ereje és magára maradottsága iktatódott be minden egyes lakosába, s jellemmé alakítja a legkisebb pásztorlegényt is. A hortobágyi csikós mintaképe az egész magyarságnak: ott érzi maga fölött a nagy város dicsőségét, s ahhoz méltó akar lenni". A Hortobágy nemzeti tájunk, mert ihlető hatása a 18. század nagy magyar íróitól és művészeitől napjainkig állandó. Pusztai ihletésű költeményeik, regényeik, novelláik, útirajzaik nemzeti irodalmunk maradandó értékei. A művészek közül többen a nagybányai és a szolnoki művésztelepnek érdemes tagjai. Egyesek európai csúcsokra jutottak. Hazai és külföldi kiállításaik nyomán alkotásaik múzeumokban, köztereken láthatók. Az irodalomban, a képzőművészetben, a zene-, és a filmművészet számos jeles alkotójának remekművei állják az idő próbáját. Nemzetünknek a 18-20. századi kultúráját meghatározó alkotók munkássága nyomán a Hortobágy hazánk jelképe lett. Emlékezzünk a puszta szépségének avatott megörökítőire, egykor veszélyeztetett értékeinek állhatatos védelmezőire. A puszta parcellákra osztásának terve ellen 1930-ban elsőként Móricz Zsigmond tiltakozott. Általa az ország természeti csodájának tartott első nemzeti parkunk névadója a messzetekintő író. A 18-20. század több jeles alkotójának - a teljesség igénye nélkül - itt felvázolt hortobágyi ihletésű munkássága megbecsülésünkre, bemutatásra méltó.