A Hortobágy képzőművészetünkben

19-20. század

MARKÓ KÁROLY, id. (1791-1860): Alföldi táj gémeskúttal. (1838). Az Alföld Petőfi lírája hatására művész kortársainak, Markónak is ihletője. Itt említett, külföldön festett képe is a hazai táj élményének, alkotómódszeréhez tartozó tanulmányrajzainak tudható. Mindig meglévő, pásztori hangulatú tájat festett, mellyel bensőséges, ünnepies kapcsolatot teremtett.

WAGNER SÁNDOR (1838-1919): Lóitatás a Hortobágyon. Mozgalmas tárgyú festményeit, mint az itthon festett Debreceni csikósok lovasversenye képét is az akadémizmus szabályai szerint káprázatos módon festette. A művészről Jókai világhírű Sárga rózsa regényében is olvashatunk. Wagner, az író szavaival "a híres hazai festő". A müncheni akadémia tanára. Művészetére a tárgyiasság és az anyagszerű festés elve jellemző.

CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR (1853-1919): Vihar a Nagy Hortobágyon. (1903). Modern festészetünk magányos óriása. Valóságot és látomást ötvözött hortobágyi festményén, amely egyik jelentős alkotása. Ez a romantikus felfogású kép a nyitánya sok belső vívódás után megfestett nagyméretű vásznainak. A kép megfestésének körülményeire utalt a művésznek a debreceni Haranghy Györgyhöz írt, 1958-ban közzétett levele.

BOROMISZA TIBOR (1880-1960): Bence bátya, a vígkedélyű bihalos. A művésznek életelve a magyar festői nyelv megteremtése. Külföldi tanulmányútjai után évekig tanyázott a Hortobágyon, munkásságának legjellegzetesebb helyén. Elmélyülten kutatta a hortobágyi ridegek arcvonásait. Ebből születtek pásztorképei. Kortársai a megalkuvást nem ismerő művészlelkek közé sorolták. Egyedül küzdőtársa, Káplár Miklós követte a pusztába. Együttes kísérletükre sem előttük, sem utánuk senki nem vállalkozott.

MEDGYESSY FERENC (1881-1955): Hortobágyi csikós . (1951). Modern művészetünk antik ihletésű mestere. A hét lovas kisplasztikája közül kiemelkedő pusztai ihletésű lovas szobrában is a magyar szellemiség kapott formát. Egyénített egyszerűség jellemzi. Nyerget erre sem mintázott. Ezért ízül szervesen a lovát szőrén ülő pányvavető csikós. Alkotója megfelelő méretben a Hortobágyra szánta. Ez az elgondolása mindeddig nem valósulhatott meg.

KISFALUDI-STROBL ZSIGMOND (1884-1975): Hortobágyi csikós. (1955). Bronzszobra a ló és lovasa együttes mozgásával jellemzhető. A természetet tartotta mesterének. Kisplasztikája életművének kiemelkedő műve. Évekig élt Angliában, hogy a szellemi élet képviselői s a királyi család megbízásainak eleget tehessen. Londoni kiállítása katalógusában a művészt G. B. Shaw méltatta. A drámaíró a művésznek róla mintázott mellszobráról ezt írta: "jobb mint az eredeti".

KÁPLÁR MIKLÓS (1886-1935): Szarvas Ernő juhász számadó. (1928). Az alkotó életpályája a népből óriási áldozatok árán feltörő tehetség példája. Évekig csikósbojtár a Nagyhortobágyon. Mesterei, pártfogói Rippl-Rónai József, Fülep Lajos, Móricz Zsigmond. Ecsedi István a Déri Múzeum igazgatójának önzetlen támogatásával képzett művészként tért vissza szülőföldjére. Az átalakulás előtti puszta lényegét megragadó erővel ábrázolta.

GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN (1897-1955): Illusztráció Móricz Zsigmond: A Hortobágy tavaszi lélegzete c. írásművéhez. (1942). A két legellentétesebb elemből, a fehérből és a feketéből felépített fametszete a táj határozott vonalu tömörítése. Ez a grafika egyike a művész három fametszetből álló sorozatának, melyet az író felkérésére és teljes megelégedésére alkotott. A művészt sorsa bárhova szólította - még egy római képzőművészeti akadémiára szóló meghívás ellenére is - szülőhazájához hű maradt. Debrecenben a tanítójelöltek, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán az új nemzedék nevelője.

SZABÓ VLADIMIR (1905-1992): Hídi vásár (1966). Alkotása a hortobágyi ihletésű, régies derűt keltő hét rézkarcának egyike. A grafikai sorozat e sorok írójának felkérésére született. Közülük több valóságos regény, sok fejezettel. Képein a zsúfolt megjelenítést kedveli. Széles látóköréből áradó mesélőkedvével műveinek szemlélőjét valósággal lenyűgözi. Önálló világot teremtő zseniális művész. Példaképei az antik világ és a reneszánsz nagy alkotói. Ezt bizonyítja tengernyi vázlata nyomán alkotott, ezrekre tehető, művészi grafikája és festménye. Festészetünknek a valóság költészetét megteremtő nagy mesemondója. Művészetét szokatlan kettősség - elbűvölő tündériesség, döbbenetet keltő borzalom jellemzi. Alkotásainak művészi tökéletességét nemcsak jeles művészettörténészek, hanem művelődéstörténészek: László Gyula, Zolnai László is méltatták.

KONECSNI GYÖRGY (1908-1970) - FERY ANTAL (1908-1994): HUNGARY Hortobágy (1936). A kiegyensúlyozott, biztosan komponált, visszafogott színvilágú művészi grafikán töretlen látóhatár, óriási égbolt torlódó felhőkkel, nádasból felröppenő tőkés réce látható. Távolban a magyarság ősfoglalkozására emlékeztető gulya. Az alkotókat az 1937. évi párizsi világkiállítás művészeti bíráló bizottsága GRAND PRIX-vel tüntette ki. Konecsni százéves plakátművészetünk megújítója. Az eredeti grafikának 1963-ban megújított változatát 1998-ban létesítésének 25. évfordulóján kiadta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.

CSÍKSZENTMIHÁLYI RÓBERT (1940- ): Hortobágy. (1972). Bronzérme a Hortobágy egykori falvainak, a végtelen puszta, és a jelen újrateremtő munkájának egysége. Vidám és vívódó alkatú művész. Műveltségével és a művészet nélkülözhetetlen ismereteinek elsajátításával mesterségbeli biztonságban alkot. Tőle idegen a divatirányzatok követése. A tenyérbe simuló érmeknek is eredeti meglátású termékeny alkotója. Erőteljesen foglalkoztatja a teremtett világ. Vallja: "Az ember a természet része".

MÓRICZ ZSIGMOND 1934-ben megírt Komor ló (alcíme: A Hortobágy legendája) elbeszélése kerettörténete az irodalmunkban sajátos művészi vonásokat felmutató epikus műnek. Írásművét Lajtha László históriai jelentőségű népdalokra és programzenéjére épített Hortobágy film-kísérőzenéjével, op. 21. (1935) gazdagította. A szerepeket alakító hortobágyi pásztorok, Schäffer László operatőr, Georg Höllering filmrendező közreműködésével valósult meg a Hortobágy (1936) dokumentumfilm. A néző számára felejthetetlen élményt jelentő alkotás előfutára a cinéma veritének (1960-ban a valóságos élet megjelenítésére törekvő francia filmművészeti irányzatnak). A londoni filmbemutatón világsikert elért dokumentumfilmre is vonatkoznak Nemeskürty István irodalomtörténész 1985-ben közölt sorai: "...a képzőművészet... mellett a zene is szövetséget köt az irodalommal. Együtt fejlődnek, alakulnak, írók, zeneszerzők, festők tudnak egymásról, hatnak egymásra". A nagy múltú tájnak a Hortobágyi Nemzeti Park (1973) munkatársai által megóvott természeti, kulturális értékeiből erkölcsi erőt meríthetünk fejlődésünk számos kérdésének megoldására.