50 éves lesz a Hortobágyi Nemzeti Park

Magyarországon elsőként alapított és legnagyobb kiterjedésű Nemzeti Parkja, 2023-ban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ezen alkalomból az év során ünnepi programsorozattal készülünk. Aktuális információkért kövesse honlapunkat, Facebook és Instagram oldalainkat!

Jövőre 50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park. Az évforduló jó alkalom arra, hogy a természeti értékek megőrzését szolgáló munka legfontosabb történéseit bemutassuk.

A nemzeti park születése, életének első félszáz éve

Költők, írók vallottak szépségéről, egyedüliségéről. A végletek világa, ahol fölsejlik nomád eleink élete, kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel, tehát mindazzal, ami a Hortobágyot magyar sorsszimbólummá emelte.

A Hortobágy évezredek tárgyi örökségét, szellemi kincseit őrizte meg. Természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai, azaz valamennyi értéke együttesen emeli féltve őrzött nemzeti kincseink sorába.

Az 1960-as évek vége, a 70-es évek eleje kedvezett a környezet- és természetvédelem fejlődésének.

A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a magyar puszták védetté nyilvánítását sürgető – a Magyar Tudományos Akadémiához és a kormányzathoz benyújtott „Pro Natura” memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.

Sok nehézség után 1973. január elsejével létrejött a Hortobágy Nemzeti Park. 

Vezető tudományos intézmények közreműködésével megindult a puszta növény- és állatvilágának, természeti állapotának feltárása, a nemzeti park igazgatóság munkatársai az együttműködés során gyarapították szakmai ismereteiket, felkészültek a tudományos alapokon álló kezelői munka végzésére.

Már a nemzeti park előkészítése során végzett feltáró vizsgálatok arra figyelmeztették a szakembereket, hogy legnagyobb veszélynek a vizes élőhelyek vannak kitéve. Elsőként a Kunkápolnási-mocsár vízpótló rendszerének kiépítése történt meg, de már ekkor tervek születtek a nemzeti park fontosabb mocsarainak rehabilitálására.

A nemzeti park létrehozása felkeltette az európai szakemberek érdeklődését, ami kaput nyitott a nemzetközi kapcsolatok kiépülése előtt.

A hetvenes–nyolcvanas évek gazdasági berendezkedése szinte lehetetlenné tette a természetvédelmi kezelési célokat is szolgáló területhasználatot, elsősorban legelőgazdálkodást. Két kiemelt mezőgazdasági program – juh és vízi szárnyas (liba) – sok konfliktussal járó erőpróbát jelentett a természetvédelem számára.

A rendszerváltás átmeneti nehézségei után a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény lehetővé tette a szövetkezeti tulajdonban lévő védett és védelemre tervezett területek kisajátítását, az állami földek átvételét, ami döntő változást hozott a gazdálkodás és természetvédelem viszonyában.

Ennek a munkának eredményeként napjainkra a nemzeti park meghatározó része a HNP vagyonkezelésébe került.

A HNP az élőhelyek megőrzésében, rehabilitációjában végzett úttörő elméleti és gyakorlati munkájáért 1993-ban Pro Natura Díjban részesült.

A tulajdonviszonyok rendezése és a nemzeti park bővítése (Tisza-tó, Német-sziget, Hortobágyi halastavak) megerősítette a puszta kezelésének egységét. Napjainkra a valamikori állami gazdaságból létrejött Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Halgazdaság Rt. a nemzeti park társszervezetei .

A kilencvenes évek derekán, a nemzetközi támogatásoknak köszönhetően, a természetvédelmi rehabilitációs munka új lendületet kapott a nemzeti parkban. Sikerült befejezni az Egyek-pusztakócsi-mocsarak rehabilitációját, és a zámi Halas-fenék vízpótló rendszerének kiépítését.

Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű munka volt a felhagyott rizsföldek és öntözött legelők csatornáinak felszámolása. A munkák EU-s és hazai forrásokból valósultak meg, s eddig közel 30.000 ha szikes puszta természetes vízháztartásának rehabilitálását biztosította.

Látványos eredményt hozott a pusztai látóhatárt megtörő, a madarakat is veszélyeztető légvezetékek földkábelbe helyezése.

Az elmúlt évtizedben tovább javultak a kisvizes élőhelyek állapotai köszönhetően egy Európai Unió által támogatott projekteknek, ami kiterjedt többek között nemcsak a vízvisszatartást infrastrukturális fejelsztésére, hanem a legelőtavak és szikesek rehabilitációjára is. Áramhálózati madárvédelemben jelentős infrastruktúra fejlesztések történtek, mely révén a HNP a hazai természetvédelemben a szakterület vezető szereplőjévé válhatott. Ezen túl az ökoturisztikai és környezeti nevelési területen zajlott fejlesztéseknek köszönhetően tovább javultak a vendégfogadás és az ifjúsági és társadalmi szemléletformálás feltételei.

A vadasparkhoz közeli Pentezug pusztán több mint 300  vadló és 360 őstulok legelése biztosítja a kedvező ökológiai állapot fenntartását.

A pusztát nem csak hazai jogszabályok, de nemzetközi szerződések is védik. Teljes területét az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja bioszféra rezervátummá nyilvánította. Vadvizei, időszakos vízállásai, a madárvonulásban fontos szerepet játszó halastavak és a Tisza-tó – együttesen több, mint 30.000 ha – felkerült a nemzetközi jelentőségű vadvizek listájára, azaz a Ramsari Egyezmény értelmében is védett.

1999-ben a Hortobágy a kulturális táj kategóriában felkerült a Világörökségek listájára. 2011-ben a törzsterület egy részén került kijelölésre Európa harmadik nemzetközi csillagoségbolt-parkja, köszönhetően a terület természetességének, lakatlanságának és az ebből adódó csekély fényszennyezettségének.

Fentiekből is kitűnik, hogy komoly eredmények fémjelzik hazánk első nemzeti parkjának szakmai munkáját. Az utókor számára nemcsak megőrizni célunk természeti és kulturális örökségünket, hanem bemutatni is. A Hortobágy turisták tízezreit vonzza évről évre már több, mint 100 éve.

A Hortobágy romantikájának népszerűségét a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn évtizedeken át. A hatalmas gulyákat és nyájakat a pusztában legeltető pásztorok jószágtartással kapcsolatos tudása és hagyományos szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak.

Mátai Ménestől induló pusztai fogatozáson találkozhatnak a régi magyar háziállatainkkal: rackanyájjal, szürke marha gulyával, nóniusz ménessel, bivaly gulyával. Az élményt még fokozza a csikós bemutató, a bravúros puszta ötös és a hatökrös szekér felvonulása is.

A Pusztai Állatparkban szinte minden, a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtát megtekinthetjük. Az állatsimogatóban a gyerekek etethetik, és meg is simogathatják a szelíd jószágokat. A családi programok és a céges kirándulások számára is nagyszerű helyszín.

A HNP idegenforgalmi, ökoturisztikai fejlesztését 2000 után több nagy projekt elindulása fémjelzi. Közéjük tartozik a Pásztormúzeum új kiállításának kialakítása, a park idegenforgalmi alapintézménye, a Látogatóközpont felépítése.

Az iskolákat, kirándulókat a Mátára vezető út szélén a Fecskeház erdei iskola várja.

Az Öreg-tavakon ismét a helyreállított kisvasút viszi az utasokat. Útközben több megálló, kilátó és a páratlanul gazdag madárvilág várja a vendégeket. Érdekes látványt nyújtanak a házibivaly csordák, amelyek az induló és a végállomás közelében lévő tavak természetvédelmi kezelésébe segítenek be. Az őszi időszak legszebb látványossága a daruvonulás.

A tájképileg nagyon vonzó Malomházán épült ki a Hortobágyi Vadaspark, ahol a pusztáról már eltűnt állatfajok (vadlovak, őstulkok) és a nehezen megfigyelhető rejtett életű fajok kerülnek bemutatásra.

Kialakításra került három vezető nélkül is látogatható tanösvény, amelyek ma már táblákkal, kilátókkal, sőt újabban a Digitális Vándor applikáció révén egy online vezetőfüzet támogatásával fedezhetők fel.

Mindezek már jelzik, hogy a 80-as években fénykorát élt „csikós” turizmus iránti igény lassan átalakul. A tömegturizmustól a szelíd turizmus felé tapasztalható elmozdulás.

A Hortobágy vonzereje megmaradt, és méltán az országimázs része.