Turizmus - Hírek 2022-08-01

Nyári csillagos égbolt Hortobágyon

 

„A távol csillagok oly szőke fénnyel égnek.

….Kaszálók illatát üzenik esti rétek.”

Juhász Gyula: Nyár

 

A rövid, majd nyár derekától egyre hosszabbodó éjszakák meghatározó élménye az égboltot ÉK-DNY irányban keresztülszelő Tejút, amit pásztoraink Országútnak, Szalmaszórásnak is neveztek. A hortobágyi és debreceni hagyomány egy „Bíró Nagy Sándor debreceni hősvitézről” beszél, aki az Országútján keresztülment. Nagyiván, Kunmadaras, Karcag és Kaba pásztorai között csak Tejút néven ismeretes. Nagyivánban még él a hagyomány, amely szerint a Tejút nagyon régen egy híres hadvezérnek volt az útja. A néphit szerint a magyarok a Tejút irányából jöttek Ázsiából. A Tejutat az időjóslásra is használták. Az egyik nádudvari idős pásztor szerint: „Tejút: az olyan, hogy ha az végig látszott, akkor tudtuk, hogy mostanába na nem lesz eső. Mán mikor éjszaka aztat nem láttuk, akkor tudtuk, hogy pár napon lesz eső. Biztos, mert a levegő sűrűbb.”

Hortobágyi Tejút (Fotó: Ladányi Tamás)

A nyári égbolt gazdag szép és jellegzetes csillagképekben. Közülük többet a pásztorok is jól ismertek.

A Tejúton szárnyal a Hattyú, amelynek csillagai nyári estéken kereszt alakban láthatók a Zenit közelében. Nem véletlen, hogy a hortobágyi pásztorok „Keresztcsillag” néven emlegették ami „az országút mentén jár”. Legfényesebb csillaga a Deneb, amit régente Hadvezetőnek, Nászvezetőnek is neveztek.

A Hattyú alatt egy másik nagy égi madarat a Sast találjuk, legfényesebb csillaga az Altair a régiek „Tévelygő juhásza”. A Hattyútól és a Sastól nyugatra éppen fejünk felett még egy jellegzetes az előbbieknél kisebb csillagképet a Lantot láthatjuk. Ennek és a nyári égboltnak is legfényesebb csillaga a Vega a pásztorok Csőszcsillaga – nem véletlenül kapta a nevét, hiszen az égbolt legmagasabb pontjáról jó csőszhöz illően „árgus szemekkel figyeli” mi történik odalenn. Az előzőktől nyugatra van egy jellegzetes viszonylag kisebb kiterjedésű csillagkép az Északi korona, amit pásztoraink „Félkenyér” néven illettek.

Az állatövi csillagképek közül augusztus elején este délnyugaton még megpillanthatjuk a Skorpiót annak is vöröslő fő csillagát az Antarest melynek népi neve Szépasszony vagy Vérrel versengő, és tőle keletebbre a Nyilas csillagképet a „Sánta koldust”.

Ahogy közeledik az ősz, úgy tűnnek fel a hajnali égbolton az őszi majd téli csillagképek, amiket az ősi hagyomány szerint összekötöttek a mezőgazdasági munkákkal is.  A hajdúhadházi pásztorok szerint a Fiastyúk július vége felé jelenik meg az égen. „A dinnye addig nem is nő, amíg a Fiastyúk rúgja széjjel”, mondják. A kunmadarasi hagyomány azt tartja, hogy amikor a Kaszáscsillag (Orion) nyáron feltűnik, akkor be kell fejezni az aratást, mert utána a búza szára már nagyon törik, túlérett lesz.

Az egész évben látható északi („cirkumpoláris”) csillagképek közül a Nagymedve csak a magyarok által így ismert aszterizmusát (csillagalakzatát) a Nagy Göncölt külön is figyelték a pásztorok, ezzel mérték az idő múlását: „Legtöbbet arrul tudtuk, hogy a rúdnak a vége ha már lefelé hajlott, akkor kezdett virradni, akkor mink is kezdtünk a fejéshez.” – meséli egy karcagi idős pásztor.

Szöveg: Gyarmathy István

Hortobágyi Csillagoségbolt-Park

 

Nyomtatás
Érdekes tartalmak
Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet