2019.06.17.

Egy nap kihagyás

Kényszerűségből tegnap nem mentünk vízre. Vagyis egy bő órát ott voltunk a kikötőben, de a viharfelhők miatt nem indultunk el csónakkal. Fél hét felé elkezdett cseperegni az eső, fújt a szél, villámlott. Szóval elindultunk haza. Nem történt semmi.

Ma a szokásos időben mentünk le, fél hatkor Marci fiammal. Az indulás előtt a tegnapi esőt mertük a csónakból, a felettünk lévő fekete nyár termésmaradványait tereltük össze. Szóval, takarítottunk egy kicsit. Már amennyire hagytak bennünket a szúnyogok. Kolléganőm nem jött még, elmenekültünk a vízre. Ott vártuk be. Természetesen, ahogy elindultunk azonnal vissza is kellet fordulnunk érte. Sokat apadt a folyó, majd két és fél métert 10 nap alatt. Egyre tisztább, és érdekes, hogy ma szinte alig láttunk már nyárfapihét úszni a felszínen. Úgy látszik a tegnapi szél belesodorta a vízbe és mára csak kevés maradt.

Nyilván gondolják, ha ilyenekről írok, olyan nagyon nem tolongtak a kérészek. A második szokásos déli, majd északi kör alatt, a közben hozzánk beszállt kis fotós hölggyel nem tudtuk eldönteni, hogy egy vagy két kérészt láttunk. Szóval mára csak ennyi jutott, hiába kerültünk még egyet.

Kiskunsági N Parkos kollégámmal is beszéltem, ott is csendes minden a Tiszán. A Maroson a tegnapelőtti  már látványosnak mondható repülés úgy tűnik fővirágzás volt, de a Tiszára nagy hatást nem gyakorolt.

Nincs más várunk, hátha elhúzódna hétvége felé. Akkor többen tudnának eljönni.

Tálas László

HNPI Tiszakürti Arborétum