II. Connecting Practice – azaz egy új módszertani és stratégiai eszköz a természeti és kulturális értékek komplex kezelésében a Világörökségi Egyezményhez kapcsolódóan
Az az IUCN és ICOMOS célja ezzel a programmal, hogy új módszertani lehetőségeket tárjon fel vagy alkosson meg annak érdekében, hogy a kiemelkedő jelentőségű szárazföldi és tengeri területek természeti, kulturális és társadalmi értékeit ezek összefonódását mind kezelői, mind össztársadalmi szinten felismerjék, és ennek megfelelően kezeljék. Ez az esetek többségében együtt jár valamilyen hagyományos gazdálkodási forma fenntartásával is.
A program hosszú távú céljai között szerepel, hogy olyan új koncepcionális és gyakorlati lehetőségeket tárjon fel, amelyek áthidalják a természeti és kulturális szempontok közötti űrt, s egyszersmind építenek a helyi közösségekre, szélesebb kört vonnak be a terület kezelésébe. Csak ez a holisztikusabb szemlélet lehet a záloga, hogy érdemi eredmények szülessenek a Világörökségi Egyezmény sikeresebb megvalósításában.
A fenti célok eléréséhez a következő eszközöket alkalmazta a program az eddigi két szakaszában:
- A globális-lokális tanulási lehetőségeket kiaknázandó két fázisban eddig öt különböző jellegű, földrajzi elhelyezkedésű, s különböző időszakokban jelölt világörökségi helyszín tanulmányozásával, a helyszínen élő lakosokkal, közszereplőkkel, szervezetekkel konzultálva igyekezett biztosítani, hogy a levonható általánosabb tanulságok hitelesek és kellően megalapozottak legyenek.
- Mindeközben az IUCN és az ICOMOS közös munkájára alapozva olyan közös módszertant és gyakorlatot határozott meg a két szervezet a Világörökségi Egyezménnyel kapcsolatos munkájához, amely jobban alkalmazkodik a világörökségi helyszíneket kezelők látásmódjához és jobban szolgálják a helyi közösségek érdekeit.
A program hátteréről, céljairól és működéséről a program koordinátora, Leticia Leitao beszél részletesen a linken keresztül megtekinthető videóban (angol nyelvű).
A programot az USA székhellyel működő The Christensen Fund támogatja.