A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) kialakításának gondolata már a 20. század első felében megfogant, de csak 1967-ben a „Pro Natura” kiáltvány megfogalmazásával öltött komoly formát.  A HNP alapításával együtt a jogszabály védelem alá helyezett további 7 különálló természetvédelmi területet. Alapítása óta a nemzeti park jelentősen bővült. Természetvédelmi oltalom alá került a Tisza-tó Poroszlói-medencéjének legnagyobb része és a valamikori mocsarak helyén létesült, madárvilágukról híres halastavak, így a nemzeti park területe ma meghaladja a 82.000 ezer hektárt.

A tájképi értékek, a növény- és állatvilág különös összetétele, sajátos néprajzi-kultúrtörténeti emlékei, az élő pásztorhagyományok, azaz valamennyi tulajdonsága együtt teszi pótolhatatlan, feltétlenül védendő kinccsé a Hortobágyot, melyet a természet védelméről szóló törvényen túl nemzetközi szerződések is segítenek. Hosszas előkészítés után, 1991. december 1-én az UNESCO a megtisztelő Világörökség címet adományozta első nemzeti parkunk számára „Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta” néven.

A filmben az alapításról, a tájléptékű természetvédelmi programokról, feladatokról a szakértők emlékeznek meg.