Idén is lezajlott a Közép-Tiszai Természetvédelmi Kutató Tábor
a Közép-Tisza-Jászság Tájegység munkatársainak szervezésében!
 

2026-ban már harmadik alkalommal szervezték meg munkatársaink a Közép-Tiszai Természetvédelmi Kutató Tábort (továbbiakban: KTTK Tábor).
Ezúttal a tábor helyszíneként a Tiszakürti Arborétum adott otthont az előadóknak és a táborlakóknak.
Az idei fő téma elsősorban a denevérvédelem és a denevérkutatás volt, ami mellett teret kapott többek között a talajtan, halkutatás, vízi és szárazföldi makrogerinctelen kutatás, erdészeti, hidrobiológiai, ökológiai, informatikai és még régészeti szakirány is.
A jelentkezési határidő lejártával 12 egyetemi hallgató került kiválasztása a motivációs leveleik alapján.
 

Első nap: Július 15. Szerda

A megérkezés, sátortábor állítás és ismerkedés után Utassy Bence a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: HNPI) Természetvédelmi Őre, a KTTK tábor főszervezője / táborvezetője tartott előadást a HNPI-ról, a Természetvédelmi Őrszolgálatról, valamint a Tiszakürti Arborétumról, mely megalapozta a következő napok programjait.
Az első előadást követően Dr. Novák Tibor József a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének munkatársa tartott átfogó és emelt szintű oktatást az Alföld jellemző talajairól, azoknak kialakulásáról, tulajdonságairól, problémáiról, jelenéről és jövőjéről. Majd az előadáson tanultakat a résztvevők terepen is megtapasztalhatták. Két különböző típusú helyszínen talajszelvényt nyitottak, ahol a hallgatók elvégezhették a kísérleteket és talajszelvény leírást készítettek. 
A nap vége felé Dr. Kováts Dávid denevérkutató tartott átfogó - alapozó jellegű előadást a denevérek rendszerezéséről és életmódjáról kiemelten az ultrahang alapú tájékozódásról. Az előadást követően a hallgatókkal közösen felállították a denevérhálókat az Arborétum egyik vizes élőhelye mellett és kezdetét vette a denevérhálózás. Összesen 2 denevérfaj egyedei kerültek kézre. Többségük szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygameus) volt, melyek között fiatal és felnőtt állatok is voltak, azonban egy kölyköt nevelő szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) is bekerült a hálóba. 

Dr. Novák Tibor József előadása


   
Dr. Kováts Dávid előadása és Dr. Novák Tibor József terepi foglalkozása

  
Fiatal szoprán törpedenevér és kölyköt nevelő szőröskarú karú koraidenevér
 

Második nap: Július 16. Csütörtök

A második napot csak "Tiszai-napnak" nevezték a résztvevők. A kora reggeli órákban Tiszára szálltak a táborlakók és késő délutánig tartott ez a program. Három hajóval a Tiszainokai kikötőből indulva egészen Tiszabög vonaláig mentek a hajók. Útközben Dr. Csányi Béla hidrobiológussal és Dr. Móra Arnolddal a Pécsi Tudományi Egyetem egyetemi docensének vezetésével több helyszínen kagylógyűjtésbe kezdtek, ahol 7 kagylófaj több száz egyedét sikerült összegyűjteni, kategorizálni és dokumentálni. A felméréseket követően a kagylók visszakerültek a Tiszába. Dr. Csányi Béla a résztvevők nagy örömére a saját kecskedudájával kisebb koncertet is adott, meghozva a régi idők hangulatát. A Tiszai nap ezzel koránt sem ért véget. Sallai Zoltán halkutató vezetésével elektromos halászgépes felmérést vette kezdetét, ahol először a parti menti sávokban, majd elektromos kecével a mély vízben fogtak halakat és egyéb vízi élőlényeket. A fogást dokumentálták és mindenki közelről is megismerkedhetett a fogott fajokkal. A fogott állatok többségét sajnálatosan inváziós géb fajok tették ki.

A délutáni részben Zvara Gábor a HNPI Természetvédelmi Őre tartott előadást a természetvédelmi kutatásokban használt technológiai újítások felhasználási módjairól. Elsősorban a különféle eszközök (vadkamerák, hőkamerák, drónok stb...) használatáról, még ki nem aknázott lehetőségeiről beszélt. Az előadás után a hallgatókkal az Arborétum területén több helyszínen vadkamerákat helyzetek ki, melyeknek esti felvételeit másnap elemezték. A kamera kihelyezés után rövid drónrepüléses bemutatót is láthattak. 
Az első nap zárásához hasonlóan a második napot is denevérhálózás zárta. Dr. Győrössy Dorottya és Dr. Szabadi Kriszta Lilla csatlakozott a tegnapi napon megismert Kováts Dávidhoz. Az arborétumban két helyszínen végeztek hálózást. E napon már 4 denevér faj több egyede került kézre, szintén kimagasló természetvédelmi jelentőségű fajokkal, mint például a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), vagy a szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus). A hálózási időszakban nagy volt az állatok aktivitása, folyamatos elfoglaltságot biztosítva a résztvevőknek.
A denevér hálózásokkal egyidőben Dr. Tallósi Béla tartott éjszakai rovar lámpázást egy harmadik helyszínen. A hallgatók a három helyszín között felváltva tanulhattak a kutatóktól, az adott felmérési módszerek céljairól, lehetőségeiről és a fogott fajokról.

Zvara Gábor - Vadkamera kihelyezés


  
Éjszakai lámpázás Dr. Tallósi Bélával      Tiszából gyűjtött kagylók csoportosítva

Harmadik nap: Július 17. Péntek

A harmadik nap kezdéseként Dr. Csányi Béla tartott két előadást a Bolíviai hidrobiológiai expedíciójukról, ahol elsősorban az expedíció célját, módszereit részletezte, majd élménybeszámoló jelleggel a hétköznapjaikról is beszámolt. 
Az előadás sorozatot Dr. Győrössy Dorottya, majd Dr. Szabadi Kriszta Lilla előadása követte denevérkutatási témában, ahol egy Vietnámba szervezett magyar denevérkutató expedícióval és annak eredményeiről hallhattak. Az előadások után a hallgatóság részéről több olyan kérdés is felmerült ami egy rögtönzött kerekasztal beszélgetésbe ment át. Itt már kiegészült a denevérkutatási kutató gárda Mészáros József denevérkutatóval, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány elnökével. A három szakember hosszas, kötetlen baráti beszélgetés során megválaszolta a hallgatóság minden kérdését. 
A kerekasztal beszélgetés után Mészáros József rövid oktatást tartott a denevér odúk használatáról, kialakításuk indokairól, friss tapasztalatokról pozitív és negatív értelemben. Majd az oktatást követően hosszabb körsétára ment a csapat az Arborétumban, ahol elsősorban denevérvédelmi szempontból nézték végig az erdőt, kerestek denevérekre utaló jeleket és értékelték az élőhelyeket. Ezen bejárás során került a figyelem központjába egy harkály odú, amiből elég hangos denevér aktivitást hallottak. Ennek kiemelkedő természetvédelmi jelentősége még az estéig azonban rejtély maradt. 
A pénteki nap estéjén is denevérhálózásra került sor Dr. Győrössy Dorottya, Dr. Szabadi Kriszta Lilla és Mészáros József személyében az előző éjszakáktól jelentősen különböző jellegű helyszíneken. Az előző hálózásokhoz hasonlóan 2 faj egyedeit sikerült befogni.
A hálózás végeztével visszafelé a csapatnak útba esett a napközben megfigyelt gyanús harkályodú, ahol a földön egy szőröskarú koraidenevért találtak a szemfüles hallgatók. A szakemberek megállapították, hogy valószínűleg élete első repülését bénázva végrehajtó kölyök denevérről van szó és egyértelműnek látszott, hogy honnan érkezett. A kölyök sértetlen volt és a vizsgálat után elengedhető állapotban volt. Így habár 100%-ra nem lehetünk biztosak, de az elmúlt napok fogásaiból és a frissen kirepült kölyökből következtethetjük, hogy a kiemelkedően jó állapotú, kiemelkedő természetességű erdők lakójának a szőröskarú koraidenevérnek egy kisebb szülőkolóniáját sikerült megtalálniuk a hallgatóknak! 

Terepi foglalkozás Mészáros Józseffel 

  
Denevérvédelmi kerekasztal        Dr. Csányi Béla előadása

Negyedik nap: Július 18. Szombat

A csapat az egyik szomszédos településre érkezett, ahol egy fiatal gazda Váradi Béla gazdálkodásával ismerkedtek meg. A gazdálkodók szemszögéből hallhattak a munkájuk nehézségeiről és szépségeiről, a támogatási rendszerekről, a telepük működéséről és energia igényeiről. Váradi Béla a Cserkeszőlő külterületén lévő Cserkei-fertő nevű ex-lege védett szikes tavon gazdálkodik, ahol az Igazgatóságunkkal együttműködve évek óta vízvisszatartási és élőhelykezelési tevékenységet végez. A hallgatók közelről megtapasztalhatták az árasztások, vízvisszatartások és vízkormányzások módszereit, eredményeit, nehézségeit és céljait. 
Rövid előadást hallhattak Bessenyei Bence Lászlótól a HNPI Természetvédelmi Őrétől a szikes területeken gazdálkodók és a természetvédelem kapcsolatáról, lehetőségeiről. 
A HNPI két további természetvédelmi őrétől, Nagy Gábortól és Wilhelm Ákos Sándortól hallhattak előadást a kunhalmokról, azoknak természetvédelmi és régészeti jelentőségéről, kialakulásukról, jellemzőikről, kis tájakra jellemző különbségeikről. A kunhalmokról szóló előadás során fel is kerestük az egyik közeli, jó természetességi állapotú halmot.
Ezek után Wilhelm Ákos Sándor mint erdőmérnök végzettségű természetvédelmi őr előadást és terepi foglalkozást tartott a Tiszai hullámtérben, valamint az Arborétumban az erdészeti ágazatról. Kifejtve az ide vezető, több ezer évvel ezelőtti folyamatok jelentőségét, a jelenlegi állapotokat, valamint a jövőbeni lehetőségeket. A foglalkozás ismét sok kérdést vetett fel a hallgatóságban így ezek után is egy rögtönzött kerekasztal beszélgetésbe kezdtek a szakemberrel a hallgatók.

  
Bessenyei László Bence - előadás     Lóetetés Váradi Béla állattartó telepén

  
Mészáros József Alba Regia-barlang előadása      Nagy Gábor előadása a kunhalmokról

    
Váradi Béla gazdálkodó előadása     Wilhelm Ákos terepi foglalkozás

A tábor elérte célját. 
A résztvevők rengeteget jegyzeteltek, sokat kérdeztek és ami a legfontosabb, hogy bővült a tudásuk és kapcsolataik az egyes szakterületek kutatóival.
A résztvevők (a szervezők nagy örömére) elérhetőségeket cseréltek a kutatókkal és már a jövőbeni közös terepi foglalkozásokat kezdték el szervezni, ki a lakóhelye szerinti legközelebbi kutatóval.
Minden nap végén kötetlen ismerkedés, beszélgetés vette kezdetét ahol a nap során felmerült de meg nem válaszolt kérdéseket is feltették egymásnak a résztvevők.

Köszönjük a felkért kutatóknak, a Közép-Tisza-Jászság Tájegység munkatársainak, a Tiszakürti Arborétum munkatársainak, a Tiszakürti Önkormányzatnak, a Tiszainokai kikötőnek és nem utolsó sorban a résztvevő hallgatóknak a tábor sikeréhez vezető segítséget!

Írta és a képeket készítette:
Utassy Bence 
Közép-Tisza Jászág Tájegység