Zavaró fények
 

A jelenségkör összetettsége miatt a zavaró fény definíciója is összetett, célszerű ezért egyes fogalmakat külön-külön is definiálni:

Káprázás: A szemet érő erős fény (általában a fényforrás közvetlen fénye, de minden más nagy fénysűrűségű felület és/vagy erős fénysűrűség kontraszt) amely korlátozott látást vagy vizuális kényelmetlenséget okoz. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak a gépjárművezetést és munkavégzést zavaró fények.

Birtokháborítás fénnyel (light trespass): az a fény, amely a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra, épületekre esik és ott káprázást vagy egyéb kellemetlenségeket okoz. Ebben a kategóriában különösen fontos odafigyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai pihenést zavaró fényekre. Ide tartoznak ezen kívül védett területekre a lámpatestekből közvetlenül eljutó fény is.

Az (éjszakai) égbolt (mesterséges) fénylése (skyglow): Az égbolt megnövekedett fénysűrűsége, ami felhők megvilágításából illetve a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges fényből származik.

Mindezek után már definiálhatjuk a zavaró fényeket annak hatása szerint: Zavaró fény az a fény, amely káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges kifényesedést vagy bármi más nemkívánatos környezeti hatást okoz. Mindezt átfogalmazva abból a szempontból, hogy miként jön létre a hatás: zavaró fénynek tekintjük a megvilágítás azon részét, ami nem a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut. De zavaró fény jelent a szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is. Általánosan elmondhatjuk, hogy a horizont síkja fölötti irányban elszökő fény zavarónak tekinthető.

Sokszor egyenlőséget tesznek a zavaró fény és a fényszennyezés között. Ez nincs így, mivel fényszennyezésen főként csak a levegő részecskéiről visszaszóródó fényt - azaz az égbolt mesterséges fénylését értjük. A jelenségkör ezen kettős definíciója (fényszennyezés - zavaró fény) még nem zárult le teljesen, de a mérvadó testületek és szervezetek (pl. a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség) már ezeket a meghatározásokat használja. Előfordulnak még a fényszennyezésre olyan definíciók - amelyek a szennyezés jogi értelmezése szerint - azt a fénymennyiséget értik, amelynek humán egészségügyi kockázati vagy az élővilágot veszélyeztető hatása van. Ez utóbbi definíció azonban csak nagyon nehezen számszerűsíthető, míg az éjszakai égbolt fénylésére jó mérőszám annak fénysűrűsége. A fényszennyezés definícióbeli bizonytalansága szerencsére nem okoz gondot, mert minden formában a zavaró fények definícióján belülre sorolható.

Kolláth Zoltán