50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park

50 éves lett első nemzeti parkunk. Költők, írók vallottak szépségéről, egyedüliségéről. Fölsejlik itt nomád eleink élete, kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel, mindazzal, ami a Hortobágyot magyar sorsszimbólummá tette. A puszta természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai együttesen emelik féltve őrzött nemzeti kincseink sorába.

A Nemzeti Park 1973. január elseji létrehozását segítette a magyar kormányhoz benyújtott „Pro Natura” memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós írt alá. Már az előkészítés során végzett feltáró vizsgálatok jelezték, hogy legnagyobb veszélyben a vizes élőhelyek vannak, így elsőként a Kunkápolnási-mocsár vízpótló rendszerének kiépítése történt meg. A korabeli gazdasági berendezkedés megnehezítette a természetvédelmi célokat is szolgáló területhasználatot. A libatenyésztés sok konfliktussal járó erőpróbát jelentett.

Fotó: Szilágyi Attila - öreg nászruhás havasi lile 

A rendszerváltás átmeneti nehézségei után lehetővé vált a védett területek legnagyobb részének nemzeti parki kezelésbe vétele, ami döntő változást hozott a gazdálkodás és természetvédelem viszonyában. A tulajdonviszonyok rendezése, a korábbi állami gazdaságból létrejött társszervekkel (Nonprofit Kft., Halgazdaság Rt.) folytatott együttműködés és a nemzeti park bővítése megerősítette a puszta kezelésének egységét.

A kilencvenes évek derekán a hazai és nemzetközi támogatásoknak köszönhetően a természetvédelmi rehabilitációs munka új lendületet kapott. Megtörtént az Egyek-pusztakócsi-mocsarak helyreállítása és a zámi Halas-fenék vízpótló rendszerének kiépítése. Kiemelkedő jelentőségű volt a felhagyott rizsföldek és öntözött legelők csatornáinak felszámolása, ami közel 30.000 ha szikes puszta természetes vízháztartását állította helyre.

Fotó: Szilágyi Attila - nagy lilik csapat

Látványos eredményt hozott a pusztai látóhatárt megtörő, a madarakat is veszélyeztető légvezetékek földkábelbe helyezése. A megmaradt áramhálózat madárbaráttá tételében is jelentős fejlesztések történtek.

Az elmúlt évtizedben tovább javult a kisvizes élőhelyek állapota a vízvisszatartás fejlesztésére, a legelőtavak rehabilitációjára irányuló projekteknek köszönhetően.

Pentezug pusztán több, mint 300 eurázsiai vadló és 240 rekonstruált őstulok legelése biztosítja a kedvező ökológiai állapot fenntartását.

Ezen túl az ökoturisztikai és környezeti nevelési területen is jelentős fejlesztések zajlottak (pl. látogatóközpont, természetiskola).

A pusztát a hazai jogszabályok mellett nemzetközi szerződések is védik. Teljes területe UNESCO bioszféra rezervátum. A madárvonulásban fontos szerepet játszó vizes élőhelyei felkerültek a Ramsari Egyezmény listájára. A puszta a Világörökség része, és Nemzetközi Csillagoségbolt-park.

Fotó: Szilágyi Attila - daru éjszakázóhely naplementében

A természeti és kulturális örökségünk megőrzése mellett bemutatása is célunk.

Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn. A hatalmas gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak.

Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a malomházi vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be.

Az „Öreg”-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában is segít.

Fentiek is bizonyítják, hogy hazánk első nemzeti parkja nemzeti örökségünk kiemelten fontos része, melynek megőrzése, bemutatása biztosított az itt dolgozó szakemberek magas szintű szakmai munkájának köszönhetően.

Dr. Aradi Csaba – Danyi Zoltán – Gyarmathy István

Magyarország kiemelkedő művészei, ismert személyiségei osztják meg velünk gondolataikat egy-egy videóüzenetben a pusztáról, a  Pusztán Gondolatok című videósorozatunkban. Havonta megjelenő Kalendárium kisfilmjeink, pedig az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékeit mutatják be.