Odúk és költőszigetek

Madárvédelmi tevékenység a Tisza-tavi Vízi Sétányon

A Tisza-tavi Vízi Sétány 2015-ben került vissza a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság üzemeltetésébe, s az ökoturisztikai hasznosítás mellett a madárvilág védelmére is igyekszik nagy hangsúlyt fektetni. A terület adottságai lehetőséget biztosítanak egyes fajcsoportok költésének elősegítésére, s ezáltal egyes fajok populációjának növelésére.

Az egyik fajcsoport az odúlakó énekesmadár fajoké. A gyakorlati madárvédelemben ezen madárfajok részére több odútípus is rendelkezésünkre áll. A legkisebb odúlakó énekesmadarak, mint például a kék cinege, a barátcinege vagy a fenyves cinege számára az „A” típusú szolgál lakhelyül. Az odú alapterületének legalább 10X10 cm-esnek, berepülő nyílásának pedig  25-27 mm-esnek ajánlott lennie, amit az odú aljától kb. 18 cm-re célszerű kialakítani. Ennek az odútípusnak kis méretei lehetőséget biztosítanak ezeknek a kicsiny madaraknak a biztonságos költésre, ugyanis a nagyobb testű énekes madarak nem tudják őket kiűzni ezekből, így maximum egymás közt konkurálnak. Ezt segíti elő továbbá a „B” típusú odúk első ránézésre nem sokkal nagyobb paraméterei is, amelyek nem tűnnek számottevőnek, azonban ezen apró élőlények szempontjából igen jelentősek. A „B” típusú odúkat így természetesen a „méretesebb” madárfajok preferálják inkább. Egy ilyen odú alapterülete minimum 12,5X12,5 cm, berepülő nyílásának átmérője pedig 32 mm, s ezt az odú aljától kb. 20 cm-re vágjuk ki. Ide építi fészkét például a széncinege, a csuszka, de az idei évben igen gyakran hallható és megfigyelhető nyaktekercs is.

Az imént bemutatott két odútípus a zárt odútípusok közé tartozik, azonban vannak nyitott odútípusok is. Azok az énekesmadarak, melyek természetes körülmények között is nyíltabb fészkelő helyeket választanak, preferálják leginkább a „C” típusú odúkat. Ennek egyik oka, hogy szeretnek jól kitekinteni költés közben, így könnyebben észrevehetik az esetleges veszélyforrásokat. Előszeretettel foglalja el ezt a települések kertjeiben igen gyakori házi rozsdafarkú vagy a barázdabillegető is. A „C” odúk alapterülete legalább 12,5X12,5 cm, a berepülő nyílás pedig minimum 10X10 cm. Ezek a paraméterek azonban fajtól függően változnak, így például az egyes vércse- és bagoly fajoknak készült ládák is gyakorlatilag „C” típusú odúk, csak nagyobbak.

Visszatérve a zárt odútípusokhoz, a legnagyobb méretű, s ezáltal a legnagyobb testű odúlakó énekeseknek készül a „D” típusú odú, melynek másik neve a szalakóta odú. A szalakóta hazánk egyik legszínpompásabb madara, ami a puszta pasztellszíneibe igazi trópusi színeket visz kék és gesztenyebarna színeivel. Mivel elsősorban gyepterületeinkhez kötődik, természetesen a Vízi Sétány területén nem találkozhatunk vele, azonban van, aki elfoglalja ezeket az odútípusokat is. Nálunk rendszerint a nagy mókamester, a seregély lakik ezekben az odúkban. A seregély hazai jogszabály szerint ugyan nem védett madárfaj, azonban európai állományának erős megfogyatkozása miatt „Az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok” közé tartozik, tehát Európai Uniós természetvédelmi oltalom alatt áll. A „D” típusú odúk alapterülete legalább 20X20 cm, berepülő nyílása pedig a megtelepítendő faj testméreteitől függően 46-120 mm kell legyen és ezt az odú aljától kb. 25-30 cm-re kell kialakítani.

Van még egy speciális odútípus is, mely egyik más odútípushoz sem hasonlít igazán és speciálisan a hegyi és a rövidkarmú fakusz fajoknak készül. Ez az odútípus a madarak nevéből adódón a fakusz odútípus. Felépítésüket tekintve alapja egy egyenlőszárú háromszög 10-12 cm-es szárakkal. Berepülő nyílásai, melyeket az odú mindkét oldalán el kell helyezni 2-3 cm szélesek és 5-6 cm magasak kell legyenek, amiket az odú aljától kb. 25-30 cm-re kell elhelyezni.

Az odúk kihelyezése már önmagában is jelentős természetvédelmi értéket képvisel, azonban ezek ellenőrzése, takarítása, karbantartása nélkül mit sem ér. Ezért a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény munkatársai a rendszeres karbantartás mellett minden költési szezonban nyomon követik az egyes fajok életét a fészeképítéstől a fiókák kirepüléséig és ebbe igyekeznek bevonni a tanösvényre látogató vendégeket is. A korábbi Föld napja cikkünkben megemlítettük, hogy programjaink közt szerepelt a sétány területén kihelyezett odúk ellenőrzése is és ígértük, hogy eredményeinkről beszámolunk, aminek eleget is teszünk. A tanösvény területén működő odúk közt valamennyi típus megtalálható, azonban az imént bemutatottak közül, „csupán” az „A”- „B”- és „D” odútípusokban észleltünk költést. Jelenleg egy darab „A” típusú odú van kihelyezve a kilátó melletti ligeterdő foltban, melybe idén is egy kék cinege pár költözött és ellenőrzésünk során örömmel észleltük, hogy 10 tojás lapul a fészekben. „B” típusú odúból hármat találunk a sétány területén, ebből kettőt az erdőfoltban, egyet pedig a pihenőszigeten. Mindháromba széncinege párok költöztek be, s az ellenőrzés során két 10 tojásból és egy 11 tojásból álló fészekaljat találtunk a puha fészkekben. Legnagyobb meglepetést azonban a „D” típusú odúk ellenőrzése okozott, ugyanis a pihenőszigeten levő bemutató odúba is beköltözött egy seregély pár, akik 5 tojást nevelgetnek. A tanösvényen működő másik „D” odúban a tavalyi 5 tojást is túlszárnyalva idén 6 tojásban cseperednek a seregély fiókák. Ahogy a tavalyi évben, idén is igyekszünk ezeket a költő madarakat és – ha elég nagyok lesznek – fiókáikat is meggyűrűzni. Ez természetesen rendkívül gyorsan és minél kisebb zavarással zajlik és a procedúra végén visszahelyeztük a madarakat az odúkba, akik kis motoszkálás után el is foglalták helyüket a tojásokon.

Az énekesmadarak mellett a másik két fajcsoport, aminek költését hatékonyan elő tudjuk segíteni, az a csérfélék és a sirályfélék családja. A tavalyi évben két költőszigetet helyeztünk ki, melyek egyikén egy küszvágó csér pár, a másikon pedig dankasirályok fészkeltek. A Vízi Sétány madárvártáiból jól belátható vízfelületeket júliusra összefüggő sulyomszőnyeg borítja be, amik megfelelő védelmet nyújtanak az olykor erős hullámzással szemben és persze a növények levelein megtalálható vízi rovarok, kétéltűek táplálékul is szolgálnak a fiókákat nevelő pároknak, természetesen elsődleges táplálékforrásuk, a hal mellett. Ezeknek az optimális körülményeknek köszönhetően 2015-ben a csérek egy fiókát, míg a sirályok három fiókát neveltek fel sikeresen. Ezen felbuzdulva idén bővítettük költőszigeteink számát kettővel, és lehetőség szerint még tovább szeretnénk bővíteni. Elsőként április 10-én került kihelyezésre a már tavaly is alkalmazott nagyméretű (240X160 cm) költősziget, melyet idén is, csak úgy, mint tavaly küszvágó csérek foglaltak el, alig öt perc elteltével. További két kisebb (73X105cm) és a régebbi (115X90 cm) sziget került még kihelyezésre április 13-án és április 18-án. Számításaink bejöttek, ugyanis már másnap „tolongtak az érdeklődők” a kiadó költőhelyek iránt. Végül mindhárom kisebb szigetet elfoglalták, egyet egy küszvágó csér pár, a másik kettőt pedig egy-egy dankasirály pár, melyek egyike április 26-ra lerakta első tojását is. A költőszigeteket egy kivételével, gyöngykaviccsal fedtük be, amibe a madarak könnyen tudnak költőcsészét kialakítani. Azt, amelyikre nem kavics került elszáradt növényi részekkel (gyékény, sás) fedtük be, s ezt foglalták el elsőként a sirályok. Nagyon fontos megoldani a viszonylag magas külső perem végett a fiókák visszajutását a szigetre, másképp az egyébként jól úszó fiókák kimerültség esetén megfulladnak. Ezért mindenképp célszerű valamilyen fellépőt, rámpát erősíteni a fészeksziget oldalaihoz, ugyanis ezen, mint egy lépcsőn könnyen vissza tudnak mászni. Ez nagyon egyszerűen megoldható akár egy köteg száraz náddal vagy gyékénnyel, ami a tavalyi tapasztalatok alapján remekül működik.

A Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvényen kiemelt feladatunknak tartjuk a madarak védelmét és költésük elősegítését, melyekhez különböző eszközöket tudunk alkalmazni, amik a tapasztalatok alapján sikeresen használhatók. Mindemellett, mint ökoturisztikai létesítményen, a tanösvényen ezeknek az eszközöknek a bemutatásban is rendkívül fontos szerepük van, amikkel kicsit közelebb tudjuk vinni vendégeinkhez ezeket a természeti értékeket. Ezért a jövőben más ilyen és több eszközzel is szeretnénk elősegíteni egyes állatfajok szaporodását és reméljük ezek sikeres működéséről tudunk beszámolni legközelebb.

Amennyiben még nem járt nálunk, de felkeltettük érdeklődését, vagy csak újra fel szeretné fedezni a Vízi Sétányt és értékeit, látogasson el hozzánk, vagy tájékozódjon a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény honlapján.

Fedezze fel újra a Tisza-tavi Vízi Sétányt és Tanösvényt 2000 lépéssel a víz felett!

Képek: Dr. Kovács Gábor, Bárdos Tibor, Soós Gábor

Szöveg: Soós Gábor