A Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegység különleges rovarvilága

 

A Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegység területét járva, sokszínű rovarvilág tárul a szemünk elé. A vidék különösen gazdag rovarvilággal, lepkefaunával büszkélkedhet, köztük sok védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 jelölő fajjal.

 

ERDÉLYI AVARSZÖCSKE

Az erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica) elég nagytermetű, röpképtelen faj. Az élőhelyéül szolgáló gyepben ugrálva közlekedik, az aljfűben jól rejtőzködik. Leginkább hegyi réteken, erdei tisztásokon, erdőszegélyekben fordul elő. Hazánkban kisebb szigetszerű populációi élnek, az Aggteleki-karszt fennsíki területein, a Zemplén központi és északi részein, valamint egy állománya ismert a Beregi-síkról (Kaszonyi-hegy).
Natura 2000-es, védett faj, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.

 

További információ erről a rovarról:

 
Erdélyi avarszöcske
(Fotó: Habarics Béla)


NAGY TŰZLEPKE

A legnagyobb termetű európai tűzlepke. A narancssárgán izzó, fonákján kékesszürke színezetű nagy tűzlepke (Lycaena dispar) a nedves réteket kedveli, jellemző élőhelyei vízfolyások mentén lévő gyepek, nedves árokpartok, tocsogós kaszálók, láprétek. Hernyójának tápnövényei a különböző lórom-fajok (Rumex ssp.). Évente két nemzedéke repül (május-június és július-augusztus között), de bizonyos esztendőkben akár a harmadik nemzedéke is megjelenik szeptemberben.
Élettere fokozatosan szűkül a lecsapolások és a területek mezőgazdasági művelésbe vonása miatt, azonban a Kárpát-medence belső területein még mindig szép állománya él.
Natura 2000-es, közösségi jelentőségű faj, Berni-egyezmény hatálya alá tartozik. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

 

További infó erről a lepkéről:


Nagy tűzlepke
(Fotó: Patalenszki Adrienn)


STYS-TARSZA

Árnyas irtásrétek, erdőszélek, vízparti magaskórósok alacsonyabb növényzetében él a Stys-tarsza (Isophya stysi). Kedveli a kétszikűekben gazdag láp- és mocsárréteket, kaszálókat, sztyeppréteket, löszpusztagyepeket és a sík vidéki, nyárra kiszáradó mocsárréteket.
Évente egy nemzedéke van. A talajban áttelelt petecsomókból a lárvák már kora tavasszal előbújnak. Az imágók májusban jelennek meg és június végére, július elejére be is fejezik életüket. A lárvák és a kifejlett egyedek is kétszikűek levelével táplálkoznak. Nappal a növényzetben rejtőzködnek, aktivitásuk maximuma késő délutántól az esti órákig tart. Szárnyaikkal az emberi fül számára alig hallható hangon kommunikálnak, de repülni nem tudnak.
Állományainak főbb veszélyeztető tényezői az élőhely szerkezetét megváltoztató vagy nem megfelelő területhasználat (kaszálás, legeltetés), illetve a taposásból, égetésből eredő zavarás.
Natura 2000-es és fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

 

További információ erről a rovarról:

 
Stys-tarsza
(Fotó: Habarics Béla)


VÉRFŰ-HANGYBOGLÁRKA

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) a láp- és mocsárrétekhez kötődik, ahol tápnövénye – az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) – megél. Speciális életmódja miatt került potenciálisan veszélyeztetett helyzetbe, de nemcsak tápnövényének elterjedése miatt, hanem fejlődésükhöz elengedhetetlen a megfelelő hangyagazda (Myrmica-fajok) jelenléte. Legerősebb népessége a Daru-láp láprétjén él, de a Nyírségben és a Szatmár-Beregben is szórványosan előforduló faj.
Elterjedését veszélyeztetik a nem megfelelően megválasztott kaszálási időpontok, és a feledésbe merülő hagyományos gazdálkodási módok.
Natura 2000-es, közösségi jelentőségű faj, Berni-egyezmény hatálya alá tartozik. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

 

További infó erről a lepkéről:

 
Vérfű-hangyaboglárka
(Fotó: Barna Péter)


SZÜRKÉS HANGYABOGLÁRKA

A szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) élőhelyei azok a láp- és mocsárrétek, ahol a tápnövénye, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) előfordul nagyobb állományban. Speciális tápnövényigénye miatt került aktuálisan veszélyeztetett helyzetbe, ugyanakkor a fejlődéséhez mindenképp szüksége van bizonyos hangyafajok jelenlétére. A kifejlett lepkék (imágók) július-augusztus fordulóján repülnek legnagyobb számban, a megtermékenyített nőstények pedig a kornistárnicsok bimbóira rakják le petéiket.
A Tiszántúlon igen ritkának számít, mivel csak Szatmár-Beregben figyelték meg eddig. Itt legnagyobb populációja egy Fülesd melletti lápréten él.
Védett faj, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

 

További infó erről a lepkéről:


Szürkés hangyaboglárka
(Fotó: Habarics Béla)

A hangyaboglárka-lepkék úgynevezett mirmekofil („hangyakedvelő”) életmódot folyatatnak, vagyis egyedfejlődésükben kiemelt szerep jut egyes hangyaféléknek. A hernyó a hangyabolyban telel át, ott táplálkozik és bábozódik be.


VÖRÖSLÁBÚ HEGYISÁSKA

A vöröslábú hegyisáska (Odontopodisma rubripes) szárnyai hangadásra alkalmatlanok, emberi fül által hallható hangja nem ismert. A hátulsó lábszárak a hímek és a nőstények esetében is feltűnően pirosak.
Leginkább, változatos növényzetű, dús, bozótos magaskórós réteken és lápréteken fordul elő. Hazánkban csak az északkeleti országrészben, a Beregben (Kaszonyi-hegy) és a Szatmári-sík egyes területein fordul elő. Elszigeteltsége, valamint gyenge terjedő képessége miatt veszélyeztetett faj.
Natura 2000-es és védett faj, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.

További információ erről a rovarról:

 
Vöröslábú hegyisáska
(Fotó: Habarics Béla)


DÍSZES TARKALEPKE

A díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) a nedvesebb erdőszegélyek és a ligetes erdők lakója. A Tiszántúlon szórványos előfordulású, de Nyírségben még gyakori, az üde kocsányos-tölgyesekben, keményfa-ligerdőkben fordul elő. A megtermékenyített nőstények a közönséges fagyalra vagy a magyar kőrisre rakják le petéiket. Fekete áltüskékkel borított hernyója a fejlődése során váltogatja a tápnövényeket: előbb a magyar kőrist keresi, később a gyepszintbe húzódik le, és a lágyszárú veronika-fajokat részesíti előnyben.
Natura 2000-es, közösségi jelentőségű faj, Berni-egyezmény hatálya alá tartozik. Védett faj, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.

 

További infó erről a lepkéről:


Díszes tarkalepke
(Fotó: Habarics Béla)


NAGY SZIKIBAGOLY

A barnás színezetű, nagy szikibagoly (Gortyna borelii) Európa egyik legveszélyeztetettebb éjjeli lepkéje. Legerősebb populációi hazánk területén, az Alföld keleti részén élnek, ahol tápnövénye, a sziki kocsord (Peucedanum officinale) jelen van, melyhez erősen kötődik.
A kifejlett lepkék szeptember végén, október elején repülnek az éjszakai órákban. A megtermékenyített nőstények azonban nem a tápnövényre, hanem a szomszédos szálfüvek belsejébe rakják le petéiket, melyek következő év tavaszán kelnek ki, és az aprócska hernyók akkor elkezdik megkeresni tápnövényüket. Elsőként a sziki kocsord fiatal hajtásain és a föld feletti szárában élnek, majd pedig lefúrják magukat egészen a gyökérzetbe.
Natura 2000-es, Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 250.000 Ft.

 

További infó erről a lepkéről:

 
Nagy szikibagoly
(Fotó: Habarics Béla)


BEREGI FUTRINKA
(Beregi sokbordás futrinka)

Hazánkban csak a Bereg-Szatmári-síkról ismert az előfordulása, ahol gyertyános-tölgyesekből, keményfaligetekből, akácos erdőkből, gyümölcsösökből és irtások után kialakult gyepekből is kimutatták.
A főként erdélyi elterjedésű sokbordás futrinka hazánkban élő alfaja, a beregi sokbordás futrinka (Carabus hampei ormayi), melyet nálunk először egy tarpai borospincéből írtak le.  Röpképtelen, mivel hártyás szárnyai csökevényesek. Szárnyfedőin lévő jellegzetes, ún. köztérmintázat hosszanti, párhuzamos bordaszerű, éles kiemelkedésekből áll.
Natura 2000-es, hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

 

További információ erről a rovarról:


Beregi sokbordás futrinka
(Fotó: Lesku Balázs)


 

Forrás:

www.termeszetvedelem.hu

www.macrolepidoptera.hu

HARASZTHY L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár.

 

Nyomtatás
Érdekes tartalmak
Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet