2020.06.20

Hétvégére vártuk a csodát

Szombat este a hideg és szeles időjárás jellemezte körülmények között gyengén repültek a kérészek a Közép-Tiszán.

Monoki Ákos kollégánk beszámolója alapján a Tisza Szolnok-Nagykörű közötti 333-364 fkm közötti szakaszon végig észlelhetőek voltak a kérészek, de meglehetősen diffúzan, nem volt jelentősebb csoportosulás. Egyetlen helyen, a 360 fkm kanyarjában volt néhány száz példány, ami szépen repült rövid ideig, de csoportosulás itt sem volt megfigyelhető.

Tiszakürt-Tiszainoka közötti szakaszon is az előző naptól gyengébb repülésről számolt be Tálas László.

Lelkes megfigyelők a tiszainokai kiötőnél
(Fotó: Torkosné Egervári Ilona)

A Tisza-tó térségében, Tiszaszőlős közelében közel százas nagyságrendben látott kérészeket kollégánk, Kiss Ferenc az öblítőcsatornák zsilipjeinél.

Úgy tűnik, hogy a rendhagyó időjárás és nagy mértékű áradás miatt ismét egy újabb arcát mutatja a tiszavirágzás.

***

Az alábbiakban Tálas László napi beszámolóját olvashatják:

Ez már valami!

Nagy várakozással néztem a mai nap elé, hiszen olyan még nem volt, hogy egy gyönge előrajzással lemenjen az éves tiszavirágzás. Még mindig eszemben van a tagnap esti nem túl jó híradásom. Persze, azt is meg kell írni, ezt kívánja az objektivitás, de azzal, hogy a megfigyeléseink eredményét közzé tesszük, azt is szeretnénk elérni, hogy ez minél több embernek örömet okozzon. És van, amikor nem sikerül, de nem rajtunk múlik. A napi eseményt körülvevő körülményeknek ki vagyunk szolgáltatva és hát nem mindig az történik, amit szeretnénk. Ehhez az elmúlt másfél évtizedben hozzá kellett volna már szokni, de nincsenek azonos körülmények ebben a „sokismeretlenes” egyenletben, így megszokni sem lehet.

Ma egésznap autóztam, viszonylag korán indultunk, hogy visszaérjek a mai tiszavirágzásra. Visszafelé egyedül jöttem és volt időm elgondolkodni a tegnapon. Eszembe jutott az 5-6 évvel ezelőtti eset, amikor szintén kiküldtük az első túranapi meghívókat péntekre, gyönyörű virágzásunk volt, és másnap szinte semmi. Harmadik napon, vasárnap, hatalmas virágzás következett be.

Kikötős Julcsi még akkor hívott, mikor hazafelé tartottam, kitörő örömmel újságolta, hogy negyed ötkor már találkozott repülő példányokkal. Úgy volt, hogy ma lesz egy tv riport is, de elmaradt. Barátom barátaival jött, egykori tiszai emberként szerette volna, ha a közvetlen környezete is átéli a tiszavirágzás katartikus élményét. A szokásos időben találkoztunk lenn a kikötőben. Még délután bujkált a nap, de az indulásra teljesen beszürkült az ég és a szél is eléggé megélénkült. Nagyon biztató jel volt, hogy a kikötött hajókra egyre több fiúkérész kapaszkodott vedlés céljából. A szél miatt nem nagyon tudtak kirepülni a partra. A felbukkanási sáv is beljebb került a magas víz miatt. Indulás előtt egy gyors hőmérséklet mérés. 21,1^oC és a levegő is meghűlt 19^oC.

Szinte csak a déli zónában volt rajzás, az északiba bele-belepillantottam, de a tegnapihoz hasonló pötyögés volt tapasztalható. A napi rajzás csúcson már kezdetlegesen összeálltak a virágformációk is. Hiányoltam a nőstényeket, mert csak pár tízet lehetett csak látni a folyó közepén repülni, de kiderült, hogy azért, mert nem mentem le a strand előtt található kanyarig. Ott a szélvédett helyen gyűltek össze, és szórták petéiket a vízbe.

Becslésem szerint a mai rajzás hímtúlsúlyos volt, a repülés a csúcson, rövid ideig elérte a több tízezres egyedszámot, de inkább a tízezer körüli volt a jellemző.

Összességében a mai nap egy szép rajzás volt, csak a napfény hiánya szürkébe olvasztotta a történéseket.

A látogatókat csak becsülni tudom, kb. 200 ember lehetett ma kíváncsi. Reméljük örök élményt szereztünk nekik.

Remény újra a holnapban!

Forrás: Tálas László
(HNPI)