2019. 06.12.

ÉS HA MÁR VAN CSÓNAK….

És ha már vízen van a csónak, akkor minden nap estéje a figyeléssel telik!

Ma este 6 körül üdítőleg hatott, hogy kimehettem a Tiszára. Rekkenő meleg volt egész nap, és a folyó környezete még mindig hűvösebb mikroklímájú. A víz érezhetően melegebb, mint vasárnap volt, és tisztább. Ezek jó jelek! Remélem ezek a jó jelek szaporodni fognak a napokban, annyira, hogy talán rátalálhatok az idei első megfigyelt kérészemre. Persze, mindig sietne az ember, de ha visszagondolok több év tiszavirágos történéseire, akkor nem kell még idegeskedni. Ma még csak 12.-e van.  Mint korábban írtam már, ha kérdezik tőlem: Mikor lesz a tiszavirágzás? Azt szoktam válaszolni: Június 10- 20 között szokott lenni általában, de vannak évek, amikor néhány nappal korábban és vannak, amikor néhány nappal később. Aztán, hogy pontosan mikor következik be, azt csak utólag tudjuk beírni a statisztikánkba.

Ma a szokásos déli körrel kezdtem, ezúttal egyedül. 18.30-kor a déli telepek környékén nem láttam repülő egyedet. Aztán ráfordultam a hosszabb északi részre. Tegnap csak kb 2 km-t mentünk, ma elhatároztam, hogy távolabbra megyek, egészen Nagyrév alá. Nagyon szeretem a lemenő napot látni, amint, az általam “Kécskei egyenesnek” nevezett részen bukik a látóhatár alá.

A kérész nélküli látvány ma is pazar volt, de kérészekkel….. Hát, nincs még más beleálmodjuk, míg valóságban meg nem színesítik életünket.

Tálas László

Tiszakürti Arborétum