Görög gyűrűs fülemülesitkék
a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Szeptember 13-án egy időben került kézre két görög gyűrűs fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.

Acrocephalus melanopogon
Fotó: Monoki Ákos
 

Koleszár Balázs madárgyűrűző a Polgári-halastavakon fogott egy, 2025. októberében a görögországi Amwrakikos-öbölben gyűrűzött fülemülesitkét, amit a fajra irányuló kutatási program keretében Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre jelölt a rendszeresen szervezett külföldi expedíció keretében. Ugyanezen a reggelen került kézre egy másik, szintén Görögországban, de a Pelopponnészoszi-félszigeten, a Kotichy-lagúnában, a fülemülesitke-kutatóexpedíció keretében Lőrincz Marcell által 2025-ben jelölt példány a Kenderes melletti Telekhalmi-halastavakon, amit viszont Monoki Ákos fogott vissza, madárgyűrűzés során.

   

Acrocephalus melanopogon
Telekhalma
Fotó: Monoki Ákos
 

A tudományos és természetvédelmi célú madárgyűrűzés az ehhez hasonló megkerülések révén nyer értelmet, hiszen az egyedi ornitológiai gyűrűvel ellátott madarak visszafogásával fontos élő- illetve vonulóhelyeik válnak megismerhetővé. A fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) fogyatkozó számú fészkelője nádasainknak. Rövidtávú vonuló, a telet a mediterrán régió máig fennmaradt mocsarainak nádasaiban tölti. Telelőhelyei, a tengerparti brakkvizes mocsarak nádasai folyamatosan zsugorodnak a turisztikai célú építkezések, szándékos gyújtogatások és az éghajlatváltozás miatti szárazodás következtében, ami miatt évről évre kevesebb madár tud eredményesen áttelelni. Hazánkban is zsugorodnak élőhelyei, hiszen fészkelőhelyeit az öreg, avas, bolygatatlan nádasok, nádas-gyékényesek jelentik. A természetes fészkelőhelyeknek az éghajlatváltozás miatt bekövetkezett leszáradása miatt az állomány egy része halastavak nádasaiban fészkel és vonul. A célzott felmérések és gyűrűzések révén megismert jelentősebb fészkelőhelyeinek védelméről a nemzeti park igazgatóságok igyekeznek gondoskodni. A hazai madárgyűrűzők révén munkájának köszönhetően a mediterrán régióban megismert fontos vonuló- és telelőhelyekről, azok jelentőségéről pedig az adott ország természetvédelemért felelős szervei kapnak értékes információkat a védelmi feladatok megszervezése érdekében.
 

Írta és a képeket készítette: 
Monoki Ákos 
Természetvédelmi Őrszolgálat