Zöld gyík

Általános leírás, életmód:

A zöld gyík (Lacerta viridis) hazánk legnagyobb testű gyíkfaja, testhossza akár a 40 cm-t is elérheti. Feje viszonylag nagy, hátsó vonalában jól látható félkör alakú, fekete dobhártya található. Íriszük borostyánsárga színű, pupilláik kerekek. Nyakörvük fogazott, torokráncuk pedig jól látható.

Testük erőteljes, izmos, lábaik jól fejlettek. A kifejlett hímek háta, oldala, és lábaik külső felülete több-kevesebb fekete pettyel díszített világos- vagy smaragdzöld színű. Egyes példányok hátoldalán egy-egy halványzöld csík húzódik végig kétoldalt. Hasuk és a lábak belső felülete rendszerint sárgás színezetű. Torkuk nászidőszakban élénk kék színűvé válik.

A nőstények kissé tarkább színezetűek: hátoldaluk középső sávja világos- vagy barnászöld, amelyet kétoldalt egy-egy drapp csík határol. Testoldaluk általában sárgászöld, ami a hasoldal felé halványbarna színbe megy át, és a lábak külső felülete is barnás. A testoldal középvonalában, a mellső és a hátsó végtagok között, egy piszkosfehér vagy gyöngyházszínű pettysor húzódik. Többnyire a háton és a testoldalon is szabálytalan elhelyezkedésű, kisebb-nagyobb feketés foltok láthatóak. Egyes nőstények kevésbé tarka színűek: ezek hátoldala egyszínű világoszöld, a háton kétoldalt végigfutó halványzöld csíkkal, és a kevésbé hangsúlyos testoldali pettysorral. A nőstények hasa általában halványsárgás színű.

A fiatalok középbarna alapszínűek, hátuk és testoldaluk fekete pettyekkel díszített. Hátukon egy-egy világosbarna csík húzódik végig kétoldalt, testoldalukon pedig jól látható gyöngyházszínű pettysor található.

Viszonylag későn, csak március végén-április elején bújnak elő téli rejtekhelyeikről Az ébredés követően azonnal vedlenek, majd rövidesen hozzálátnak a zsákmányszerzésnek.

Elsősorban sáskákkal, kisebb rovarokkal pókokkal táplálkoznak, de alkalmanként fiatal gyíkokat, rágcsálók újszülött kicsinyeit is fogyasztják.

Rendszerint májusban megkezdődik a nászidőszak, melynek során a hímek ádáz harcokat vívnak egymással, míg a nőstények folyamatos mozgásban vannak a hímek territóriumai között. A hímek így a szaporodási időszakban több nősténnyel is párosodnak. A megtermékenyítést követően a nőstények általában június elején kezdik meg az 5-15 pergamenhéjú tojásuk lerakását a maguk ásta gödrökbe. Ezt követően a fiatalok a hőmérséklettől függően 60-80 nap elteltével, rendszerint augusztus elején bújnak elő.

Kikelést követően a kis gyíkok azonnal megkezdik önálló életüket. Táplálékuk eleinte apróbb rovarokból, lárvákból áll. Ivarérettségüket kétéves korukra érik el.

A hazai gyíkfajokhoz hasonlóan a zöld gyík is nappal aktív, sötétedéskor földalatti üregébe, faodvakba, sziklarepedésekbe húzódik.

Megriasztva igen találékony tud lenni. Elsősorban villámgyorsan igyekszik biztonságba menekülni támadója elől, azonban ha ez nem sikerül, képesek egy izom megfeszítésével eltörni a farokcsigolyáikat, és „ledobni” a farkuk egy részét. Ennek köszönhetően a zöld gyík egérutat nyerhet, amíg zaklatója a rángatózó farokvégre figyel.

Október elején-közepén húzódnak vissza fagymentes helyekre (földalatti üregekbe, elhagyott vakondjáratokba, gyökerek közé, farakások alá, pincékbe) telelni.

Elterjedés, élőhely:

A zöld gyík Közép- és Dél-Európa nagy részén megtalálható, egészen Anatólia északi részéig. Észak-Amerikából, Texas államból is ismert egy behurcolt populációja.

Magyarországon általánosan elterjedt, hegy-, domb-, és síkvidékeinken egyaránt jelen van.

Élőhelyek tekintetében nem válogatós. Jól alkalmazkodik az élőhely adottságaihoz, de a zárt, hűvös lomberdőket és a fenyveseket kerüli. Különösen kedveli a cserjésekkel vagy kisebb facsoportokkal mozaikoló gyepeket, de akár kertekben is megtelepszik.

Természetvédelmi helyzet:

Bár Magyarországon viszonylag gyakori fajnak számít, élőhelyeinek zsugorodás, feldarabolódása komoly veszélyt jelenthet a fajra nézve. Mivel viszonylag nagy az egyes egyedek területigénye, így az élőhelyeiket átszelő utak számos állat pusztulását okozhatják.

Élőhelyeik mezőgazdasági művelés alá vonása, vagy beépítése is több állomány lecsökkenéséhez járulhatott hozzá.

Lakott területek közelében a macskák és a kutyák általi predáció is tizedelheti állományaikat.

Védettség:

Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel, az IUCN „nem fenyegetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország kétéltűi és hüllői: Zöld gyík http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/zold-gyik; Letöltés dátuma: 2017-02-28

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=430

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1347_1282132095.jpg