Vízi rucaöröm
Általános leírás, életmód:
A vízi rucaöröm a vízi rucaöröm a rucaörömfélék (Salviniaceae) családjába tartozik.
3-12 cm-nyi, egyéves vízi növény.
Gyökér nélküli páfrány.
Levelei hármas örvökben helyezkednek el, melyek közül kettő a víz felszínén úszik és asszimilál. A harmadik karéj pedig gyökérszerű (3–7 cm-es sallangokkal) és a vízben csüng. A 10-15 mm hosszú levelei a víz felszínén lebegnek és elliptikusak. Felszínükön sűrűn papillákat viselnek, amelyekről a ráfröccsenő víz lepereg és mely papilláinak ágai szétállók, csúcsukon pedig nem érintkeznek. A növény ezek segítségével marad a felszínen.
Az úszó levelek tövében fejlődnek gömb alakú spóratartói. A növény leváló hajtásrészeivel is szaporodik. Viszont tavasszal az iszapban áttelelt spórákból fejlődik ki újra. 2-3 mm-es sporangiumokat tartalmazó sporokarpiumok gömb alakúak. A levelek tövében, 2–6-ával ± egy csomóban helyezkednek el. A víz alatt fejlődnek.
Spóraérése július – október tehető.
A vízi rucaöröm mészkedvelő, melegkedvelő, síksági faj.
Tápanyagban gazdag, lassú folyású- vagy állóvizek, a lebegő hínárnövényzet tagja.
A faj egyik lebegőhínár-társulás névadó alkotója, viszont nádas-semlyékesben, tündérrózsa hínárban is előfordul.
Mással nem téveszthető össze. Állományai fogyatkozóban vannak.
Elterjedés:
Előfordulása Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Taktaköz, Bodrogköz, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl, Zemplén, Gödöllői-dombvidék, Villányi-hegység, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Szigetköz, Kis-Alföld, Sárköz, Duna mente, Dráva-sík, Csepel-sziget, Mohácsi-sík, Mohácsi-sziget, Duna–Tisza köze.
Természetvédelmi helyzet:
Veszélyeztetettsége: V: 5; H:1; I; BE
Védettség:
Védett. Természetvédelmi értéke: 5.000 Ft.
Irodalomjegyzék:
Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=119
https://www.tiszatoelovilaga.hu/rucaorom2/
Fényképek:
Forrás:
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=119#images-1