Vízi denevér

Általános leírás, életmód:

A faj a Simaorrúdenevér-félék családjába tartozik. A vízi denevér közepes termetű faj. Testhossza 4,3 - 5,5 cm, alkarhossza 3,5 - 4,1 cm, testtömege 7 - 15 g. Hasi oldala világosszürke, hátoldala barna, szürkésbarna, néha vöröses beütéssel, a vitorlák szürkésbarna színűek. Füle közepesen nagy, fülfedője világos, viszonylag rövid, vége lekerekített, enyhén előre hajló. Lábfeje határozottan nagy, a szárnyvitorla a talp felénél tapad meg. A sarkantyú a farokvitorla 2/3-ig nyúlik. A farok utolsó csigolyája kilóg a farokvitorlából. A vízi denevér nyáron faodvakat, ritkán padlásokat választ szálláshelyéül. A kolóniák általában 30-50 egyedből állnak, ahol a nőstények és a fiatal ivaréretlen hímek tartózkodnak. Alkalmilag hídszerkezetekben, épületekben is megtelepszik. Az ivarérett hímek egyedül élnek, vagy pedig kisebb csoportokat alkotnak. A nyári közösségek a fiatalok felnevelését követően felbomlanak, augusztusban közepén pedig megindulnak a szaporodóhelyekre. Ilyenkor akár 100 km-es távolságot is megtesznek a nászbarlangokig, ahol akár több ezer vízi denevér is megfordulhat. A faj nászidőszaka augusztus végén, szeptember elején kezdődik, mely elhúzódik egészen tél végéig. A párzást követően barlangokba, bányavágatokba, eredeti élőhelyükre visszatérve keresnek téli szállást. A telet az állomány többsége faodvakban tölti, de gyakran húzódik barlangokban, bányavágatokban is. Magyarországon a faj két - három fős csoportokban, vagy pedig magányosan telel, viszont külföldi szakirodalomból több száz, több ezer egyedből álló telelőállomány is ismert. A téli álom március végéig tart. Már februárban megfigyelhető, hogy a barlangok vízidenevér – állománya, alkalmanként éjszakai aktivitás is megfigyelhető. Ezt követően elhagyják téli szálláshelyeiket. Európában legnagyobb ismert vándorlási táv 304 km volt. A hímivarsejt csak a téli álom végeztével termékenyíti meg a petesejtet. A szülőkolóniát májusban alakítják ki és 50-60 napos vemhességet követően, június második felében jellemzősen egy utód jön a világra. Melynek szeme 8-9 naposan nyílik ki, 3 hetesen válnak röpképessé, 6-7 hetesen pedig önállóvá. A nőstények születésük utáni évben már részt vesznek a szaporodásban. A faj átlag életkora 4-5 év, de ismertek már 20 évet élt egyedet is.

Elterjedés:

Európában sokfelé előfordul. Egész Európában elterjedt, kivéve a Skandináv félsziget északi részein és egyes Mediterrán szigeteken. Areája Nagy-Britanniától Nyugat-Szibériáig tart, míg délen Észak-Indiáig fordul elő. Hazánkban főként középhegységek alacsonyabb régióiban, valamint síkvidéki ártereken fordul elő. Folyók, tavak, patakok mentén és ezek közelében mindenfelé gyakori.

Természetvédelmi helyzet:

Gyakori faj, populációi növekvő tendenciát mutatnak, mely a vizek fokozott eutrofizációjának tudható be. Speciális élőhelyigényű fajként legjelentősebb problémát a telelőhelyeken történő barlangászat, vizek szennyezése, ártéri és puhafás ligetek eltűnése, vegyszeres szúnyogirtás, vízpartok beépülése jelenti. Emellett az idős, odvas fák kivágása, búvóhelyéül szolgáló padlás, barlang bejáratának lezárása, kisebb állóvizek kiszáradásával táplálkozóhelyeinek eltűnése vízi denevérek egyedszámának csökkenéséhez vezethet. Természetes ellenségeik közül odúlakó egyedekre veszélyt jelenthet a nyest, illetve a nyuszt. Padlásokon pedig a gyöngybagoly jelenthet veszélyt.

Védettség:

Hazánkban védett, pénzben kifejezett értéke 50.000 Ft. egyezmények

Irodalomjegyzék:

SZATYOR MIKLÓS – DOMBI IMRE (2007): Vízi denevér Myotis daubentonii (KUHL, 1817). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 115-116.o.

http://www.hunbat.hu/html/deneverekrol_link/deneverek_rendszertana_link/europai_deneverfajok/vizi.htm

http://deneverek.adatbank.transindex.ro/?faj=6

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)