Üstökösgém

Általános leírás, életmód:

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) Magyarország második legkisebb gémféléje. Testhossza mindössze 45-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 71-86 centiméter. A nászruhás madarak csőre kékes színű, feketés heggyel. Fejük és nyakoldaluk szinte csíkozatlan, sárgás barnásfehér színű. Tarkótollai nászidőszakban megnyúlnak, „üstököt” alkotnak, melyről a faj a nevét kapta. Hátuk enyhén ibolyásan csillogó okkersárga, lábuk pedig költési időben rövid ideig korallpiros színű.

A nyugalmiruhás madarak csőre sárgászöld, sötét heggyel. A tarkójukon a dísztollak rövidebbek. Fej- és nyakoldaluk csíkozottsága határozottabb, hátuk elmosódott okkersárgás barna. A lábuk sárgás rózsaszín vagy sárgászöld színű.

Az egyébként világosbarnás madarak röptükben szinte teljesen fehérnek tűnnek a fehér szárnyaknak, faroknak és alsótestnek köszönhetően.

A fiatalok csíkozottabbak és kissé sötétebb színezetűek.

Tavaszi érkezésük április közepére-május elejére tehető. Ártéri erdőkben, mocsarak és halastavak nádasaiban költ rendszerint más gémfélék /pl.: bakcsó (Nyctycorax nyctycorax), kis kócsag (Egretta garzetta), kanalasgém (Platalea leucorodia)/ társaságában. A batla (Plegadis falcinellus) után a második legritkább fészkelő faj ezekben a telepekben, és az egyes párok a telepeken belül nagy távolságokra helyezkednek el egymástól. Évente csak egyszer költenek, a 4-6 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva kotlanak. A fiókák 22-24 nap elteltével kelnek ki, majd körülbelül 30-35 naposan elhagyják a fészket, de csak átlagosan 45 napos korukra válnak röpképessé.

A költésidőn kívül főleg magányosan, esetleg kisebb csapatokban figyelhetőek meg. Gyakran vadásznak sekélyebb vizeinken, nagyobb vizeink nádszegélyében, esetleg vízinövények /pl.: fehér tündérrózsa (Nymphea alba), vízitök (Nuphar lutea), kolokán (Stratoides aloides)/ levelein. Táplálékukat elsősorban vízirovarok, rákok, csigák, férgek, kisebb halak és kétéltűek, ritkábban kisemlősök és kisebb madarak alkotják.

Vonuló madár. A telet elsősorban Afrika trópusi részein, a Szaharától délre eső területein tölti, de a Közel-Keleten és Egyiptomban is telelnek. Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodnak, de alkalmanként októberben is meg lehet figyelni egy-egy madarat. Afrikai fészkelő területein állandó, csak kisebb mozgásai figyelhetők meg.

Elterjedés:

Eurázsia nyugati és középső részén, valamint a trópusi Afrikában elterjedt faj. Európában a Brit-szigetek, Skandinávia, a balti államok, Dánia, Svájc és Fehéroroszország kivételével minden országban fészkel.

Magyarországi állománya elsősorban az alföldi területekre koncentrálódnak. A Tisza mentén, a Bodrogzugban, a Körösök vidékén, a Hortobágyon és a Kiskunságban, a Dunántúlon pedig a Kis-Balaton és a Mezőföld területéről vannak fészkelési adatai.

Az állandó vízborítású, vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizeket kedveli. Elsősorban folyóvizek mentén, mocsarak, tavak, halastavak, csatornák környékén fordulnak elő, de rizsföldeken is megtelepszenek.

Természetvédelmi helyzet:

Komoly veszélyt jelent a fajra a legfontosabb táplálkozó és fészkelő helyek megszűnése. Az egyik legnagyobb állománycsökkenést a rizstermesztés felszámolása jelentette számukra, ugyanis ezzel egyidejűleg eltűntek azok a gémtelepek is, amelyek közt rendszeresen fészkeltek üstökös gémek. A megmaradt élőhelyek közül a halastavak bizonyultak a legalkalmasabb élőhelynek, hiszen itt nem csak táplálkozási lehetőséget találtak, hanem megfelelő fészkelő helyek is nagy számban álltak rendelkezésre a környező nádasokban.

Sajnálatos módon itt sincsenek teljes biztonságban a különböző halászati tevékenységek, a nádaratás vagy a nádégetés miatt.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény II. függelékében, illetve az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében is szerepel. A Vörös Listán globálisan és hazai viszonylatban is „nem fenyegetett”-ként tartják számon.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

KOVÁCS GÁBOR (2014): Üstökösgém Ardeola ralloides Scopoli, 1769. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 512-514.o.

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Üstökösgém. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardral Letöltés dátuma: 2017-03-07

http://www.europamadarai.hu/?page_id=309 Letöltés dátuma: 2017.03.07.

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1856#images-1