Tőzegpáfrány
Leírás:
A tőzegpáfrány 15-100 cm magas, geophyta – hydato-helophyta növény. A növény 15-50 cm hosszú leveleitől leveleitől a spórás levelek nagyobbak (–100 cm) is lehetnek. A növénynek hosszan kúszó, törékeny gyöktörzse, valamint hosszú, általában kopasz levélnyele van. Elszórtan hajló levelei az aljzatot gyakran nagy területen lefedik. A tőzegpáfrány levele kétszeresen szárnyalt, levélkéi vékonyak és halványzöldek. A faj levélszárnyai lefelé nem fokozatosan kisebbednek, hanem hirtelen érnek véget. Sima szélű levélszárnyacskái kontúrja jellegzetesen ívelt. A levélgerinc mellett az alapi levélszárnyacska a többinél határozottan nagyobb. Spóraérése július – szeptemberre tehető.
Elterjedés:
A tőzegpáfrány inkább mészkerülő faj. A növény tőzeg- és vízállásjelző. A növény mocsárrétekben, tőzegmohás átmeneti lápokban, éger- és fűzlápokban, égerligetekben, ligeterdőkben, nádasokban, magassásosokban, láprétekben, úszólápokban, mocsárrétekben, tőzegmohás átmeneti lápokban, éger- és fűzlápokban, égerligetekben, ligeterdőkben, de főleg láperdőkben fordul elő. Előfordulása: Duna–Tisza köze, Turján-vidék, Jászság, Taktaköz, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl, Zemplén, Cserehát, Aggteleki-karszt, Putnoki-dombvidék, Bükk, Mátra, Gödöllői-dombvidék, Pilis, Bakony, Bakonyalja, Balaton-felvidék, Kis-Balaton, Kőszegi-hegység, Vend-vidék, Őrség, Hetés, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Külső-Somogy, Szigetköz, Hanság, Dráva-sík, Mohácsi-sziget, Mezőföld, Pesti-sík.
Védettség:
A faj védett. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.
Irodalomjegyzék:
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=121