Fajtár

Törpegém

Ixobrychus minutus
Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

Más néven pocgém, a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.

Európa legkisebb gémféléje.

Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog.

A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos.

A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bujkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket.

Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják.

A törpegém vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza.

Törpegém nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed.

Elterjedés:

Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el. Eurázsia nyugati részén költ, a trópusi Afrikában egy nem vonuló alfaja fordul elő. A nádasokhoz kötődik, de akár egészen kis foltokban is költhet, nem szükséges számára akkora kiterjedésű élőhely, mint a többi gémfélének.

Elterjedésének északi határa Európában a 60. északi szélességi kör tájékán található. Nyugat-Európában és a kontinens középső részein ritkább, és ott az utóbbi évtizedekben csökkenő állományú faj, ezzel szemben Kelet-Európában stabil populációi élnek. Teljes európai fészkelőállományát 60–120 ezer párra becsülik. Legjelentősebb európai állományai Romániában (8,5–10 ezer pár) és Ukrajnában (13–22 ezer pár) fészkelnek.

Hazánk domb- és sík vidéki, nádasokkal borított mélyebb vizes élőhelyein általánosan elterjedt. A Dunántúl jelentős vizes élőhelyeinek mindegyikén – mint például a Fertőn, a Balatonon, a Kis-Balatonon, a Velencei-tavon és a nagyobb halastavakon – fészkel. Az Alföldön valamivel gyakoribb, és szinte minden alkalmas élőhelyen előfordul. Ezek közül is a legjelentősebbek a halastavak, a Tisza környezete, a Hortobágy és a Kiskunság szikes mocsarai, szélesebb csatornái. A faj magyarországi állománya stabil, jelenleg 4000–6000 párra tehető.

Természetvédelmi helyzet:

Az Alföld jelentős mértékű csatornázása következtében a nádasokkal borított ősi mocsarak, lefolyástalan laposok és mocsárrétek a törpegém májusi visszaérkezéséig gyakran már száraz állapotba kerülnek, ezért azokon nem tud költésbe kezdeni. Nagy folyóinkat szűk gátak közé kényszerítették, ezzel jelentős mértékben csökkent az árterületek vízellátása, többségüket ráadásul már mezőgazdasági művelésbe fogták.

Védettség:

Bár Magyarországon az állomány stabil, a törpegém fokozott védettséget élvez, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő). A stabil magyarországi törpegémállomány számára jelenleg megfelelő mennyiségű és minőségű élőhely áll rendelkezésére, különösen akkor, ha a Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokat (pl. csapadékelvezetés tilalma) a területhasználók és -kezelők betartják. Természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel azonban az állomány jelentős mértékű növekedését is elérhetjük. Egyik ilyen intézkedés lehet egy új agrár-környzetgazdálkodási program beindítása, amelynek során a vízvisszatartással és ártéri gazdálkodással bővített vizes élőhelyek és a hozzájuk kapcsolható legelőkomplexumok (NATURA 2000 területek) legeltetésbe vonása részesül támogatásban, ami több százezer hektáros területet érinthet. Legalább a védett területeken található nádasok kezelésére biodiverzitás fenntartó módszert kell alkalmazni, aminek során nő a nádasok változatossága, így azok kedvezőbb fészkelőhelyeket nyújtanak a törpegémnek.

Irodalomjegyzék:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ixomin

https://www.tiszatoelovilaga.hu/torpegem/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/noveny-es-allatvilag-1E2/gemek-es-golyak-3F3/a-bolombika-es-a-torpegem-3FF/

https://szemelyemblogja.blog.hu/2016/09/27/a_lathatatlan_madar_torpegem

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1854#images-1

Nyomtatás
Érdekes tartalmak
Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet