Törpecsík

Általános leírás, életmód:

Legkönnyebben a vágó csíkkal lehet összetéveszteni, mert nagyon hasonlítanak egymásra. A mintázatukban mutatkozó eltérések szolgálhatnak a megkülönböztetés alapjául, hiszen a törpecsík testoldalán nagy és kicsi foltok alkotnak legfeljebb három hosszanti sort, míg a vágócsíkon öt sáv különül el. A hal testhossza 8-12 centiméter, legfeljebb 14 centiméter. Felső állkapcsán 6 hosszú bajuszszál ül. Pontosan a szem középvonala alatt kétágú erős tüske van. A hímek a nőstényektől a testoldalon lévő jellegzetes megvastagodás alapján könnyen megkülönböztethetők. A mélyvizek lakójaként a mederfenéken található táplálékok közül az apró fenéklakókat víziférgeket, rovarok lárváit, puhatestűeket és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Oxigénigénye a hazai csíkfajok közül a legnagyobb. Szaporodását kevésbé figyelték meg eddig. Az ivarérettséget kétéves korára elérő példányaik április-július között ívnak. A nőstények a viszonylag kevésszámú (200-300 darab) ikrájukat víz alatti növényekre rakják.

Elterjedés:

A Kaszpi-tenger mellett elterülő Turáni-alföld és a Duna vízrendszere az elterjedési területének két legfőbb központja. Előszeretettel tartózkodik mély vizekben, elsősorban a 2 méternél mélyebb részeken lehet velük találkozni. A csekély vízhozamú patakokban és az állóvizekben nem fordul elő. Jelentősebb vízhozamú folyóink paduc-, márna- és dévérzónájában él. A dévérzónában a kemény aljzatú sodrottabb szakaszokon, gyakran a folyó sodorvonalában tartózkodik szívesen, de az üledékes szélvizekben már ritkábban fordul elő.

Elterjedés Magyarországon: Magyarország területén először 1948-ban igazolták hivatalosan a jelenlétét, de egyes kutatók szerint őshonos halfajunk. Terjedése spontán úton ment végbe, ami a mai napig is megfigyelhető.

Természetvédelmi helyzet:

A hazai környezetbe gond nélkül beilleszkedett, igaz konkurenciát nem okoz őshonos halaink számára. Magyarországon délkelet- európai bennszülöttségének köszönhetően védelem alatt áll. Az IUCN vöröskönyve a kevésbé fenyegetett kategóriába sorolja. Szerepel a Berni Egyezmény III., és az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében. Magyarországon védett, eszmei értéke 2 000 Ft. Gazdasági jelentősége nincs, ugyanakkor természetvédelmi státusza miatt fogása egész évben, minden víztérben tilos. Ugyanígy nem szabad csaliként felhasználni. A jogszabályok értelmében tartása is tilos, illetve csak külön engedély birtokában lehetséges.

Irodalomjegyzék:

https://www.fishbase.de/summary/Sabanejewia-aurata.

http://halaink.blogspot.com/2009/01/kofurocsik-sabanejewia-aurata.html

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)