Tiszai ingola

Általános leírás, életmód:

Teste hengeres, megnyúlt, alakja inkább a férgekhez, mint halakhoz hasonlít. A két hátúszó, valamint a farok- és farokalatti úszó összeolvadt, ún. úszószegélyt alkot. A test csupasz, színe a háton barnás-szürke. A has-tájék felé világosodik, a has szürkés, piszkosfehér színű. Állkapcsa nincs, szájnyílása tölcsérszerű - szívószáj -. A kifejlett egyedek fogazata a faj legfontosabb határozó bélyege. A lárvák hasonlóak mind külalakban, mind méretben a kifejlett egyedekhez, azonban ezeknek szemük és kopoltyúnyílásaik fedettek, fogaik nem fejlődtek még ki. A kifejlett példányok 10-20 cm hosszúak. Az ivarérést - a halaktól eltérően - négy-öt éves lárva stádium előzi meg. A lárvák az üledékbe fúródva élnek, táplálékuk szerves törmelék, amelyet szűrögetve vesznek fel. Ivarérés után szájszervével halakra tapadva parazita életmódot folytat. Ívása március-június között, a patakok csendesebb területein van.

Elterjedés:

A hegyi patakok lakója, a Tiszában és nagyobb mellékfolyóiban is csak a felső - pisztráng és pér szinttájú szakaszokon fordul elő. A faj a Kárpát-medencében alakult ki, kizárólag a Tiszában és annak vízrendszerében fordul elő.

Elterjedés Magyarországon: A tiszai ingola a Kárpát- medence olyan bennszülött faja, amely a Tisza vízrendszerében alakult ki, és a Temes folyót kivéve ma nem él máshol a világon. Régen, amikor még tömegesen előfordult, a pisztrángtelepeken komoly károkat tudott okozni. Napjainkra a pisztrángos vizekből már eltűnt, természetes közegében pedig értelmetlen lenne káros vagy hasznos mivoltáról beszélni.

Természetvédelmi helyzet:

Mint bennszülött és szűk elterjedésű, ritka fajnak kiemelkedő a jelentősége, ezzel összhangban fokozottan védett természeti értékké nyilvánítva élvez jogszabályi oltalmat, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://www.fishbase.se/summary/4881

https://www.terra.hu/halak/html/eudontomyzon_danfordi.html

Fényképek: (Feltöltés alatt.)