Tavi denevér

Általános leírás, életmód:

A tavi denevér emlősök osztályába, denevérek rendjébe, simaorrú denevérek családjába tartozik. Közepes termetű denevérfaj. Testhossza 5,5-6,7 cm, alkarhossza 4,3-4,9 cm, testtömege 12-20 g. Háta szürkésbarna, hasa fehéresszürke. Fülfedője viszonylag rövid, előrehajló, füle közepes méretű. A farokvitorla telje szegélyének ¼-ed részét képezi a szabad szegély. Lábához viszonyítva lábfeje igen nagy. Magyarországtól nyugatra a tavi denevér épületlakó. Hazánkban elsősorban nagyobb kiterjedésű vízterületek közelében találhatjuk meg. Főként nagyobb ártéri erdeinkben, ahol faodvakat használ szálláshelyként. Kolóniái viszont vízparti hétvégi házak, családi házak padlásán, templomokban is megtalálhatóak, alkalmilag pedig használhatnak madárodúkat, bányákat, hídszerkezeteket. A párzás ősszel történik, augusztus végétől október elejéig, mely során nagyobb területről gyűlnek össze a denevérek egy-egy nászbarlangnál. Európában ismert leghosszabb vándorlás 350 km volt, hazánkban akár 150-200 km. Ezen vonulások feltételezhetően mindig valamilyen vízfolyás mellett történik. Egy részük ezt követően ezen barlangokban telel, mely időszak időjárástól függően november-decembertől március-áprilisig tart. Mivel téli időszakban széles körű barlangi ellenőrzések során a barlangokban kevés számú példány volt megtalálható, Magyarországon valószínűleg faodvakban is áttelel a faj. Ennek oka főként a téli túlélés esélyét javító zsírtartalékok felhasználásához szükséges árterek kiugróan magas rovarvilága lehet. A nőstények csak a tavaszi ébredés után termékenyülnek meg, addig a hímivarsejtek a méhben, vagy a petevezetőben raktározódnak. Ezt követően április-május végén szülőkolóniákat alkotnak és május végén- júniusban egy kölyköt ellenek, amely 4-6 hetes korban válik önállóvá. Általában a 2. évben lesznek ivarérettek. Nőstényekből álló szülőkolóniák néhány 10, esetleg pár száz példányból állnak. Az idős hímek vagy magányosak, vagy kisebb, különálló kolóniákba állnak össze. Vízfelület felett repülő (10-60 cm), vagy víz felszínén úszó táplálékállatokat is felszedi, melyeket hatalmas hátsó lábával ragad meg. Vizsgálatok kimutatták, hogy táplálékának zömét kétszárnyúak, főleg szúnyogok alkotják, emellett pedig tegzeseket, bogarakat lepkéket is fogyaszt. Megfigyelték már halfogyatását is. Akár 35 km/órás sebességgel is repülhet vadászata során. Vizsgálatok kimutatták, hogy ilyenkor akár 16 km-re is eltávolodhat szálláshelyétől, mely során ultrahanggal tájékozódik. Maximális életkoruk meghaladhatja akár a 20 évet is.

Elterjedés:

Európai elterjedése: Eurázsiai faj. Magyarországon, illetve Hollandiában élnek ismertebb nagy állományai. Európai elterjedésének déli vonala Francia-, Német-, Csehországon, Ausztrián, Horvátországon, Románián, valamint Ukrajnán keresztül húzódik. Keleten Közép-Szibériáig fordul elő, nyugati széle pedig Franciaország.

Magyarországi elterjedése: Hazánk az elterjedési területének délnyugati részén helyezkedik el. A tavi denevér állományai sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. Legnagyobb folyóink (Duna, Tisza, Dráva) azok mellékfolyóin (pl. Maros, Körösök), illetve nagy tavaink mentén élnek. Magyarországon legnagyobb ismert állománya egy Körös menti templom padlásán található, 2000 példányos állomány. Nyári elterjedésének súlypontja a Duna-völgy alsó része (Béda-Karapancsa, Gemenc), valamint a Közép-Tisza térsége. Gemencen közel 350 egyedszámú állománya található. Nászidőszakban, illetve telelés ideje alatt hegyvidékeken (Pl. Bükk, Mecsek), barlangoknál is megtalálható.

Természetvédelmi helyzet:

Mára szinte kizárólag csak épületlakó kolóniái maradtak fent, de mivel hazánkban még megtalálható erdei és emberi élőhelyeken, a tavi denevérre nézve az egyik legjelentősebb probléma eredeti élőhelyeik, a természetes öreg ártéri erdők, elsősorban a kocsányos tölgyes állományok nagymértékű csökkenése. Ugyanis az idegenhonos fajokból álló, vagy pedig a fiatalabb, még nem odvasodó állományok még nem kínálnak számukra megfelelő élőhelyeket. Az épületlakó kolóniákat az épületfelújítások, emberi zavarás, szándékos pusztítás, berepülőnyílások lezárása, gyöngybaglyok a faj által lakott épületekben történő megtelepedése. Emellett pedig a nyuszt és a galambok zavarása is zavaró tényezők a faj számára. A barlangokban pedig a látogató emberek zavarása, füstölése is veszélyezteti az ott telelő állatokat, ugyanis a túl gyakori ébredések következtében a felhalmozott zsírtartalékaik vészesen lecsökkenhetnek, esetleg elfogyhatnak még a tavasz beköszönte előtt.

Védettség:

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. és IV. mellékletében szerepel. Valamint 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. A) mellékletében. A Berni Egyezmény II. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „veszélyeztetettség közeli (NT)” fajként szerepel. A tavi denevér a Bonni Egyezmény (CMS) II. függeléke alá sorolható fajok közé tartozik. A fajra az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás (EUROBATS) vonatkozik. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DOMBI IMRE – SZATYOR MIKLÓS (2007): Tavi denevér Myotis dasycneme (BOIE, 1825). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 113-114.o.

GÖRFÖL TAMÁS – ESTÓK PÉTER (2014): Tavi denevér Myotis dasycneme (BOIE, 1825). In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 669-671. o.

http://www.hunbat.hu/html/deneverekrol_link/deneverek_rendszertana_link/europai_deneverfajok/tavi.htm

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1974

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)