Tátogó kökörcsin

Általános leírás:

A tátogó kökörcsin kis termetű, 5-30 cm magas, közepesen gyapjas-bozontos növény. Szára felálló, hengeres és nem ágazik el.

Levelei a virágzás idején kezdenek fejlődni. Európában az egyetlen olyan kökörcsinfaj, amelynek tőlevelei tenyeresen osztottak. Az egyes levéllemezek rendszerint 3-5 levélszeletre osztottak, amelyek tovább hasadtak. A végső szeletek cimpái 5-10 mm szélesek.

A fiatal egyedeken egy-két, az idősebbeken akár tíznél is több virág fejlődhet. Felálló és feltűnően kinyíló, harang alakú viráguk van, amelyben porzószerű mézfejtők találhatóak. A kékesibolya vagy ibolyásbordó virágot alkotó hat lepellevél 3-4 cm hosszú, kihegyezett tojásdad alakú és kívül kissé szőrös. Napsütéses időben a lepellevelek csillagszerűen szétnyílnak, a virág „tátog”. A virágok magánosan fejlődnek a gyapjasan szőrös tőkocsányon, amely a termésérés során fokozatosan megnyurgul. Termése aszmagcsomó, amely 4-5 cm hosszú, tollas-bóbitás aszmagokból áll.

A virág alatt hüvelyesen összenőtt, ujjasan szeldelt gallérozó murvalevelek találhatóak.

Rhizómái (gyöktörzs) karószerűek, mélyre hatolóak.

Évelő növény. Virágzása március végére-áprilisra esik, de olykor egy másodvirágzása is lehet ősszel. A rokon leánykökörcsinnel (Pulsatilla grandis) és a magyar kökörcsinnel (Pulsatilla flavescens) hibrideket alkothat.

Elterjedés:

Eredeti elterjedési területe Eurázsiától egészen Észak-Amerikáig húzódik, mára azonban Európa egyik legveszélyeztetettebb növényfaja lett. Németországtól, Svédországon át, egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. Elterjedésének déli határát a Germán-Lengyel-alföld déli szegélye képzi, ettől délebbre már csak szigetszerűen fordul elő.

Magyarország egyik legveszélyeztetettebb, a közvetlen kipusztulás szélén álló edényes növényfaja. A rendelkezésre álló adatok alapján hazánkban mindig ritka volt, napjainkra csupán a Bátorligeti-legelőn maradt fenn, és egyedszáma ezen az élőhelyén is kritikusan alacsony.

Alapvetően mészszegény homoki gyepek, homoki erdőssztyeppek síksági növénye. Közvetett adatok alapján korábbi előfordulásai homoki pusztai tölgyesekben, illetve azok tisztásain valószínűsíthetők.

Természetvédelmi helyzet:

Nagyon ritka, kipusztulással veszélyeztetett faj. Komoly problémát jelent az élőhelyein az özönnövények előretörése, melynek köszönhetően erős versengésnek vannak kitéve a rendelkezésre álló forrásokért. A túlságosan sűrű növényzet, valamint a vastag avar- vagy mohatakaró a faj terjeszkedését is gátolja.

Tavasszal könnyen taposás áldozatává is válhatnak, hiszen az éppen szárba szökkenő egyedeket – de akár a virágozó példányokat is – a legelő állatok letaposhatják.

Bár mérgező, kemény teleken a gyökereket, töveket a rágcsálók is károsíthatják, megrághatják, illetve a mezei nyulak, őzek legelése is komoly veszélyforrás.

Feltehetőleg a beltenyésztettség is szerepet játszhat a faj visszaszorulásában, hiszen a fennmaradt populáció apró és elszigetelt.

Abban, hogy hazai populációja ennyire visszaszorult, komoly szerepe volt nem csak az illegális virággyűjtésnek, hanem az utolsó állományt érintő nem körültekintő fotózásnak is.

Védettség:

Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

A faj szerepel a Berni Egyezmény I. függelékében, és az 57/2007 romániai fajvédelmi törvényben is. Magyarországi ritkasága ellenére az IUCN globális Vörös Listáján nem szerel.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

LESKU BALÁZS (2014): Tátogó kökörcsin Pulsatilla patens (Linnaeus) Miller, 1768. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 43-45.o.

LESKU BALÁZS – MOLNÁR ATTILA (2005): KvVM Természetvédelmi Hivatal – FAJMEGŐRZÉSI TERVEK: Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens); Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest

http://www.terra.hu/haznov/htm/Pulsatilla.patens.html

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=715#images-1