Szürkés hangyaboglárka

Általános leírás, életmód:

A szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjába tartozó, nappali aktivitású faj.

A hím szárnyának színoldala lilás árnyalatú, ragyogó kék színű, fekete szegélye mérsékelten széles. A nőstény szárnyának színoldala sötétbarna vagy barnásfekete, kék behintés csak a szárnyak tövében található. A nőstények elülső szárnyának színoldalán fekete foltsor húzódik végig, a hímek esetében ez rendszerint hiányzik. Mindkét nem fonákja barnásszürke színű, fehér keretű és fekete közepű szemfoltsort, ill. árnyék-szerű szegélyfoltsort viselnek. Szárnyfesztávolsága 22-34 mm.

A nyár elején kikelő imágók a párzást követően kornistárnicsra (Gentiana pneumonanthe) és Szent László-tárnicsra (Gentiana cruciata) rakják le petéiket, amelyek egyesével állnak, de egy növényre akár több petét is leraknak. A nyár végén kikelt hernyó egyöntetű vörösesbarna, hátán egy sötét vonal húzódik végig és enyhén szőrözött. Évente egy nemzedéke fejlődik.

A hangyaboglárkák hernyói a kikelés után a tápnövény magkezdeményeivel táplálkoznak. A későbbiekben kirágják magukat a növényből és a földre esnek. A hernyók érdekessége, hogy képesek utánozni a fullánkos hangyafajok (Myrmica spp.) feromonjait, így elhitetve a hangyákkal, hogy saját lárváikból került ki véletlenül egy egyed a bolyon kívülre, így beviszik a bolyba és úgy táplálják, mintha ténylegesen saját ivadékuk lenne. Viszont ez egy veszélyes játszma: ha véletlenül nem a megfelelő feromont kezdi el kibocsátani magából a hernyó, akkor a hangyák megtámadják és elpusztítják.

Üde sík-, domb- és hegyvidéki réteken, rétlápokon, félszáraz irtásréteken és gyepeken találkozhatunk vele, maximum 1000 m-es magasságig hatol fel.

Elterjedés:

Európában sziget-szerűen sokfelé előfordul, de a Brit-szigetekről hiányzik.

Magyarországon az Ikva-síkon, Csornai-síkon, Felső-Őrségben, Vasi-Hegyháton, Alsó-Zala-völgyben, Bakonyban, Vértesben, Mecsekben, Mohácsi teraszos síkon, Mezőföldön, Kalocsai-Sárközön, Solti-síkon, Csepeli-síkon, Kiskunsági-homokháton, Budai-hegységben, Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Aggtelei-karszt területén, Zempléni-hegységben, Beregi-síkon és a Szatmári-síkon találkozhatunk vele.

Védettség:

Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink – Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó.

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)