Szongáriai cselőpók

Általános leírás, életmód:

A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) Magyarország legnagyobb termetű pókfaja, testhosszuk akár a 4 cm-t, lábaikat kiterjesztve pedig akár a 10 cm-t is elérhetik.

Hatalmas csáprágóik jellemzően narancsszínűek, fekete alsó és felső résszel.

Testük alapszíne szürkésbarna, a tori részen sugárirányú sötét márványos mintázattal, a potroh háti oldalán sötét harántvonalakból álló rajzolati elemmel. A hasi oldal bársonyos fekete színű. Testük és lábaik dúsan szőrözöttek. Térdeik alsó fele szintén fekete, mely jól elkülöníti a nagyon hasonló pokoli cselőpóktól (Lycosa vultuosa) /a pokoli cselőpók térdízületei sárgásak/.

A párzási időszakban a hímek kóborolva keresik a nőstények lakójáratait. A peterakást követően a nőstények az utódok védelme érdekében gyakran lezárják az üreg bejáratát, illetve kikelés után az első vedlésig hátán hordozzák a kicsinyeiket. Fejlődési ciklusuk körülbelül három év.

Nappal és éjszaka is találkozhatunk velük, de elsősorban alkonyatkor válnak aktívvá.

Táplálékát rendszerint lesből támadva gyors futással ejti el, nem sző hálót. Rejtekhelyéül rendszerint földbe fúrt, 30-40 cm mély, függőleges ürege szolgál, amelynek falát hálójával erősíti meg. Vadászataik során különféle talajfelszíni ízeltlábúakat zsákmányolnak.

Marása a lódarázs csípéséhez hasonlóan fájdalmas. Mérgében cardioton, szívműködést szabályzó vegyület is található, melynek köszönhetően a marás után hevesebb szívverés és émelygés jelentkezhet.

Elterjedés:

A szongáriai cselőpók eurázsiai elterjedésű pókfaj, Európa középső részétől az orosz sztyeppéken át egészen Kínáig megtalálható.

Magyarországon általánosan elterjedt, természetes és urbanizált környezetben egyaránt előfordul.

Természetes élőhelyeiket gyér növényzetű gyepek, szikes puszták, illetve kötöttebb homoktalajok jelentik, de meddőhányókon, kertekben, sportpályákon is megtelepszenek.

Természetvédelmi helyzet:

Bár nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, állományaik az utóbbi időben megfogyatkoztak.

A legjelentősebb veszélyeztető tényezőt a fajra nézve természetes élőhelyeik beszűkülése, megszűnése, valamint urbanizált környezetben a fokozott zavarás, bolygatás jelenti.

Védettség:

A Vörös Listán nem szerepel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DANYIK TIBOR (2015): Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) Laxmann, 1770. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szong%C3%A1riai_csel%C5%91p%C3%B3k

http://bogaras.reblog.hu/tenyek-es-velemenyek-hazank-merges-pokjairol

http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-allatvilaga/Izeltlabuak/Szongariai-cselopok

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/786_1376295261.jpg